– A tavalyi negyedik negyedévben Magyarországon 4,6 százalékkal kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban, míg 2022-ben összességében 3,5 százalékkal emelkedett az épített lakások száma, a háború és az energiaválság okozta nehézségek ellenére is. Az így felépült több mint húszezer lakás 2011 óta a harmadik legmagasabb adat, azonban a lakásállomány megújítása és a demográfiai folyamatok javítása érdekében ennél több lakás felépülésére lenne szükség évente – nyilatkozta Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
A szakértő kiemelte: a lakásépítések számának magasan tartásához fontos eszközt jelentenek a családtámogatások, illetve a kedvezményes áfakulcs. Ugyanakkor nehezíti a lakásépítéseket a magas építőipari árak, a projektek elhúzódása, illetve a szakemberhiány.
– A 2022-es adat jól tükrözi a kormányzati családpolitikát, hiszen a legnagyobb mértékben, 23,9 százalékkal a községekben nőtt a lakásépítések száma, ami a falusi csoknak tulajdonítható. A lakásépítések számának budapesti 6,1 százalékos visszaesése a magas árakkal magyarázható, azaz azzal, hogy egy fővárosi új lakás nagyon nehezen megfizethető. Igény ugyanakkor volna az új budapesti lakásokra is, ezt mutatja a kiadott építési engedélyek 144 százalékos emelkedése. A kiadott építési engedélyek 16,9 százalékos növekedéséhez csak a főváros tudott pozitívan hozzájárulni, minden más településtípus esetén csökkent a kereslet – magyarázta.
A régiókat tekintve – a központi régiót kivéve – mindenhol nőtt az átadott lakások száma. A vidéki lakások arányának növekedése összefüggésben áll azzal is, hogy az új ingatlanok átlagos területe 5,4 négyzetméterrel 96,1 négyzetméterre nőtt.
– A következő időszakban a lakásépítések száma akár növekedhet is, ugyanakkor az építőipar kapacitáskorlátjai, illetve az elszálló árak problémát jelenthetnek a tényleges megvalósításban. Amennyiben az építőipar többi ágazatának keresletcsökkenése nyomán a lakásépítések ára nem emelkedik az eddig tapasztalt ütemben, és sikerül a projekteket határidőre befejezni, az növelheti az átadott ingatlanok számát, míg az energiaválság nyomán a lakosság fizetőképességének csökkenése mérsékelheti azt – tette hozzá Regős Gábor.
