A Publicus Intézet a Népszava megbízásából február 28. – március 6. között 1012 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvélemény-kutatásban kérdezte az emberek véleményét az inflációval kapcsolatban.
Az eredmények közül érdemes egy-két elemet kiemelni. A felmérésből ugyanis kiderült, hogy tízből négy (39 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy súlyos gondot jelent neki az infláció, az árak emelkedése. Ez azt is jelenti, hogy 2022 októberéhez képest hat százalékponttal csökkent azok aránya, akik így nyilatkoztak.
Tízből kilenc válaszadó szerint az elszálló energiaárak felelősek inkább az élelmiszerárak emelkedéséért. Kiderült a számokból, hogy 2022 októberéhez képest 14 százalékponttal csökkent (79-ről 65 százalékra) azok aránya, akik szerint a kormány gazdaságpolitikája a felelős. Ráadásul hat százalékponttal növekedett (57-ről 63 százalékra) azok aránya, akik szerint a brüsszeli szankciók okolhatók inkább a mostani árakért.
A kormánnyal kritikus balliberális sajtó mindezt úgy próbálja tálalni, hogy „hat az agymosás, a magyarok egyre kevésbé az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját, inkább Brüsszelt okolják a drágulásért”.
A felmérés eredménye azonban nem meglepő, hiszen a szankciós politika miatt elmélyült energiaválság egész Európában áremelkedésekhez vezetett.
Magyarország ebből szempontból különösen nehéz helyzetben van, hiszen jelentős az energiakitettsége és szomszédja a háború dúlta Ukrajnának.
A kormány számos intézkedést hozott az infláció letörésére, a rezsicsökkentéstől kezdve az árstopokig. Sőt, egyre több áruházlánc jelent be egyre több termékére árcsökkentést.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból kiderült, hogy 25,4 százalékra mérséklődött az infláció februárban a januári 25,7 százalékos csúcsot követően. Ez pedig azt jelentheti, hogy túl vagyunk az infláció tetőzésén.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
– A következő hónapokban a bázishatások, az üzemanyagárak folyamatos csökkenése és egyes élelmiszertermékekre bejelentett árcsökkentés miatt az infláció fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számítunk. A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény- és energiaárak és szállítási költségek jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkal nem kalkulálunk, a forint erősödése pedig szintén mérsékelheti az inflációt. Az idei év végére már egy számjegyű lehet a mutató – nyilatkozta a minap Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza is úgy értékelt, hogy januárban tetőzött az infláció, amelynek elérését a bázisba kerülő magas árak mellett az erősödő forintárfolyam és a mérséklődő olajárak is segítették.
Szerinte az év második felében az infláció gyorsabb ütemben mérséklődhet, az év végére pedig elérheti a tíz százalék alatti szintet.
