Az új és kedvezőbb feltételű megállapodás tehát a Janafnak is érdeke, nem utolsósorban pedig van egy olyan cseh, szlovák és magyar törekvés, hogy az unióban ne csupán az elektromos távvezetékekre és a gázvezetékekre, hanem a kőolajra is vonatkozzanak meghatározott tranzitárak.
Pletser Tamás rámutatott arra is, továbbra is kérdés, Európa hogyan boldogul az orosz import teljes kiiktatásával. Ha a földgázbehozatalt nézzük, a jelenleg beérkező évi húszmilliárd köbméter közel harmada a magyarországi szükségletet fedezi, a kőolaj esetében is konfliktusforrás lehet az unióval mégpedig azért, mert a Barátság kőolajvezeték déli ágán még mindig érkezik orosz forrásból olaj – az északin leálltak a szállítások. (Egyben felvetődött, hogy kazah olaj érkezhet a Barátság északi ágán a lengyel és német finomítókhoz.)
Ami a szankciókat illeti, az elemző szerint nagyon árnyalt a kép. Ugyanis amíg a finomítatlan kőolajnak Oroszország gyorsan talált új felvevőpiacokat, addig a kőolajtermékekből Kína és India többletet termel, ezért ezeken a nagy ázsiai piacokon jelentős mennyiségű orosz dízelt nem lehet értékesíteni. Emiatt nehézségei vannak Oroszországnak, elsősorban a finomított termékek esetében, hogy megfelelő piacokat találjon.
Pletser Tamás az Egyesült Államok pénzügyminiszterének szavaira emlékeztetett, aki szerint a cél nem a kitermelés volumenének a csökkentése, hanem Oroszország árbevételeit kellene visszafogni. Eközben az Európai Unió sem érvényesíti minden esetben maximális szigorral a szankciókat, mivel azok maradéktalan betartatása a világpiacon keltene feszültségeket az elemző szerint, aki kijelentette: ami biztosnak látszik, az az, hogy további finomhangolások jöhetnek.
Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!