Ha a környező országokat nézzük, a hazai üzemanyagárak valamelyest most is magasabbak, a közeljövőben a leginkább befolyásoló tényező pedig a világgazdaság növekedése lehet – mondta el lapunk megkeresésére Pletser Tamás, az Erste-csoport regionális olaj- és gázipari elemzője. Hozzátette, a február 5-én életbe lépett embargó lehetséges hatásai még nem érződnek, mivel minden tagállam a szokásosnál nagyobb gázolajtartalékkal készült az intézkedésre.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Tekintettel arra, hogy a gázolaj-felhasználás a mezőgazdasági munkák miatt a második és harmadik negyedévben a legmagasabb, nyáron drágább lehet a mostani áránál a dízel, azonban hiánytól feltehetően nem kell tartani.
Pletser Tamás kifejtette: az okok összetettek; egyrészt a Közel-, illetve a Távol-Keletről beszerzett importtal, valamint a török és szenegáli „színekben” behozott orosz eredetű olajjal jórészt kiválthatók a szankciók alá eső szállítások, másfelől viszont a világgazdasági növekedési kilátások befolyásolják a keresletet. A GDP bővülését lassítják ugyanis a magas kamatszintek, amelyre viszont azért kényszerülnek a jegybankok, hogy fékezzék az inflációt, ami például Németországban is magas szinten ragadt – magyarázta az elemző. A dízelfogyasztás pedig jobban kapcsolódik a világgazdasági aktivitáshoz, mint az inkább (lakossági) fogyasztói kereslethez köthető benzinfelhasználás.
Az Adria kőolajvezetékre vonatkozó kérdésünkre Pletser Tamás azt mondta, a horvát Janaf céggel az első negyedév végéig van érvényes szerződés, amelyet jó lenne hosszabb időre és kedvezőbb feltételekkel megkötni, ugyanis a horvát partner a Mol szlovák leányvállalatától az átlagos, szokványos tranzitdíj hétszeresét kéri el.
Az ellátáshoz hozzájön még, hogy a Slovnaft vásárolhat a Barátság vezetéken érkező orosz eredetű kőolajat, de nem exportálhatja EU-s országoknak az abból finomított termékeket, kivétel ez alól december 5-éig Csehország, amely tagállam gázolajszükségletei harminc százalékát fedezheti a Szlovákiából érkező orosz kőolajból finomított termék, Ukrajna irányába pedig (lévén nem uniós tagállam) engedélyezett az export. A Mol százhalombattai finomítója jelenleg orosz olajat dolgoz fel, ebből nem is jutna exportra, a hazai szükségletet kell biztosítani.
Az új és kedvezőbb feltételű megállapodás tehát a Janafnak is érdeke, nem utolsósorban pedig van egy olyan cseh, szlovák és magyar törekvés, hogy az unióban ne csupán az elektromos távvezetékekre és a gázvezetékekre, hanem a kőolajra is vonatkozzanak meghatározott tranzitárak.
Pletser Tamás rámutatott arra is, továbbra is kérdés, Európa hogyan boldogul az orosz import teljes kiiktatásával. Ha a földgázbehozatalt nézzük, a jelenleg beérkező évi húszmilliárd köbméter közel harmada a magyarországi szükségletet fedezi, a kőolaj esetében is konfliktusforrás lehet az unióval mégpedig azért, mert a Barátság kőolajvezeték déli ágán még mindig érkezik orosz forrásból olaj – az északin leálltak a szállítások. (Egyben felvetődött, hogy kazah olaj érkezhet a Barátság északi ágán a lengyel és német finomítókhoz.)
Ami a szankciókat illeti, az elemző szerint nagyon árnyalt a kép. Ugyanis amíg a finomítatlan kőolajnak Oroszország gyorsan talált új felvevőpiacokat, addig a kőolajtermékekből Kína és India többletet termel, ezért ezeken a nagy ázsiai piacokon jelentős mennyiségű orosz dízelt nem lehet értékesíteni. Emiatt nehézségei vannak Oroszországnak, elsősorban a finomított termékek esetében, hogy megfelelő piacokat találjon.
Pletser Tamás az Egyesült Államok pénzügyminiszterének szavaira emlékeztetett, aki szerint a cél nem a kitermelés volumenének a csökkentése, hanem Oroszország árbevételeit kellene visszafogni. Eközben az Európai Unió sem érvényesíti minden esetben maximális szigorral a szankciókat, mivel azok maradéktalan betartatása a világpiacon keltene feszültségeket az elemző szerint, aki kijelentette: ami biztosnak látszik, az az, hogy további finomhangolások jöhetnek.
Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
