Nemcsak a sport, de a gazdaság világának felforgatására alkalmas ügy kerül rövidesen a román törvényhozás döntéshozó kamarája, a képviselőház elé, miután a szenátus elfogadta a szerencsejáték-reklámok betiltásáról szóló törvénytervezetet. Igaz, az ötletgazdák, a liberális párti képviselők, Adrian Cozma és Robert Sighiartau által megfogalmazott elképzelésekhez képest igencsak puha formában, az eredeti változat ugyanis teljes mértékben betiltotta volna a szerencsejáték-reklámokat Romániában az elektronikus médiában, az online és az utcai hirdetőfelületeken egyaránt. A kezdeményezők szerint a szerencsejátékok könnyen függőséget okozhatnak, százezrek rengeteg pénzt veszítenek, képtelenek leállni, a szenvedélybetegség áldozatainak társadalmi, családi élete is erősen sérülhet vagy egyenesen összeomolhat. A kezdeményezők e rendkívül veszélyes következmények csökkentése érdekében léptek volna fel drasztikusan a jelenség népszerűsítése ellen. A szerencsejátékokat ugyanis jelenleg szinte bárhol és bármikor reklámozhatják Romániában.
A szerencsejátékok piaca nagyjából 2015 óta dübörög Romániában. A különböző nyerőautomatákkal ellátott termek száma meghaladja a 18 ezret, és a fogadóirodák listáján is több mint 12 ezer egység szerepel.
Ami azt jelenti, hogy Románia 15 millió főre tehető felnőtt lélekszáma mellett minden ötszáz személyre jut egy olyan üzlet, ahol jó eséllyel élhet játékszenvedélyével. A legnagyobb ágazati cég a Loteria Romana (a román lottótársaság), amelyet a Superbet és a MaxBet követ. Csak az előbbi éves árbevétele meghaladja az egymilliárd lejt (202,3 millió euró), tavaly több mint nyolcszázmillió euró folyt be az államkasszába a szerencsejátékokból.
De nemcsak ezért volt borítékolható a viharos ellenlobbi. A hirdetésekért rengeteget fizető fogadóirodák biztosítják ugyanis a sporttelevíziók költségvetésének jelentős hányadát, ebből pedig a sportkluboknak is hatalmas összegek jutnak. A 16 csapatot felvonultató labdarúgó első osztály küzdelmei a Superbet neve alatt futnak, a zajló idényben a tévéközvetítési jogok nyomán 28,5 millió eurót osztanak szét az együttesek között a végső helyezések függvényében. Ha eltűnnek a reklámok, az garantáltan a sportfinanszírozás jelentékeny visszaesésével jár, a hanyatló színvonal – elsősorban a labdarúgásé – következménye pedig kevesebb érdeklődő, kevesebb sikerélmény, példakép. A lánc végén pedig óhatatlanul a sportoló fiatalok számának drasztikus visszaesése állhat – hangzott az ellentábor cseppet sem zsarolásmentes okfejtése.
Nem véletlen hát, hogy épp a labdarúgó profi liga képviselőinek nyomására szakadt be a kezdeményezés kezdetben nagyon egységesnek látszó politikai támogatottsága. A parlamenti szakbizottságokban beindult a jogszabály-finomítás, a szenátus pedig március elsején a már szelídített verziót fogadta el.
Az átmenő változat szerint a televíziók nem reklámozhatnak szerencsejátékot 6 és 23 óra között. Az élő közvetítések során azonban ebben az időintervallumban is megjelenhetnek bizonyos grafikai hirdetések (márkajelzések, logók, jelképek), ha ezeket a Légy felelősségteljes! figyelmeztetés kíséri, ha játékoscsere vagy gól visszajátszása közben jelenítik meg őket.
Ugyanakkor nem tarthatnak tíz másodpercnél hosszabb ideig, a megjelenítések összideje pedig nem haladhatja meg a két percet. A csapatok továbbra is viselhetik mezükön játék közben a szerencsejáték mezszponzorok reklámjait. Maradhatnak az utcai hirdetőtáblák is, legfeljebb harminc négyzetméteres felületen, a megjelenített üzenetben pedig nem szerepelhet pénzbeli vagy egyéb nyereményekkel való csábítás.
Az indoklás szerint azért nem indokolt a reklámok teljes betiltása, mert az hozzájárulhatna a feketepiac megerősödéséhez, tömegek fordulnának a hatóságok által nem ellenőrzött, engedély nélkül működő szerencsejáték-szolgáltatók felé. Ami nemcsak a játékosokat tenné kiszolgáltatottá, de a csökkenő adóbevételek miatt az állam is jelentős jövedelemkiesést lenne kénytelen elszenvedni. A tervezetben ugyanakkor benne maradt az RMDSZ-nek az a módosító javaslata, miszerint népszerű közéleti szereplők, sportszemélyiségek ne reklámozhassák a szerencsejátékokat. A felhördülés ebben az esetben az emberi jogokra hivatkozik, azaz az állampolgárok közötti, ily módon megvalósuló megkülönböztetésre.
Borítókép: a szerencsejáték-piac 2015 óta dübörög Romániában (Fotó: Europress/AFP)
