Hiába a boltok több száz terméknél alkalmazott árcsökkentése, nem volt hatása a vásárlásokra

Amennyiben a kereskedők és a gyártók tovább veszítenek a forgalmukból, kénytelenek lesznek további mélyreható lépéseket tenni.

Drámai mínuszba fordult át a kiskereskedelmi forgalom zuhanása, és ez még nem a vége ennek a folyamatnak – írja a Világgazdaság.

Az idén februárban 10,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint az előző év azonos időszakához képest – hivatkozott a Világgazdaság a KSH csütörtök reggeli adataira.

Az eggyel korábbi, tehát januári adat még csak azt mutatta, hogy a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,9, naptárhatástól megtisztítva 4,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A decemberi statisztikából az derült ki, hogy éves alapon 4,8 százalékkal csökkent az országos kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adatot tekintve, naptárhatástól megtisztítva 3,9 százalékos volt a mínusz.

A Világgazdaság úgy értékeli:

hiába a boltok több száz terméknél alkalmazott, akár harminc százalékot is elérő árcsökkentés, egyelőre ennek semmi hatása: nem tudta fékezni a kiskereskedelmi forgalom csökkenését, sőt, gyakorlatilag nem volt hatása a vásárlásokra.

Igaz, ehhez hozzá kell tenni, hogy az árcsökkentés gyakorlata márciusban volt a legelterjedtebb, de már februárban is sorra jelentették be a boltok az árak mérséklését.

Februárban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 8,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 14,5 százalékkal volt kisebb az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

Ha ezeket kibontjuk, azt látjuk, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 9,6, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké pedig 5,3 százalékkal csökkent. A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 9,8 százalékkal mérséklődött. Az árak elszállására tekintettel nem meglepő módon az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 7,6 százalékkal nőtt, illetve a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben is 2,7 százalékos emelkedést mértek. Viszont a könyv-, a számítástechnika-, az egyéb iparcikküzletekben 3,5, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 7,8, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben és a bútor-, műszakicikk-üzletekben 19-19 százalékkal csökkentek az eladások.

Hasonló volt a trend az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,1 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumennél, ami 13 százalékkal zuhant.

Ezt fejelte meg az üzemanyagtöltő állomások forgalmának alakulása, ami 14,5 százalékkal szakadt be éves bázison.

Végül pedig a kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai is estek, de csak hibahatáron belüli, 0,6 százalékkal.

A KSH statisztikájából az is kiderült, hogy az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1310 milliárd forintot ért el. Ez januárban 1333 milliárd volt. Azért azt hozzá kell tenni, hogy hagyományosan az év első két hónapja a leggyengébb kiskereskedelmi szempontból. A március–április már erősebb lehet, főleg, ha jól sikerül a húsvét. Mindenesetre februárban az országos kiskereskedelmi forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 34 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 17 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Az elemzők sem számítottak arra, ami februárban a boltokban történt

Ha az idei első két hónapot vizsgáljuk, akkor összességében az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva 7,3 százalékos csökkenés állapítható meg a volumenben. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 6,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 12,2 százalékkal lett kisebb az értékesítés. Azzal az elemzők is számoltak, hogy a tavalyi magasabb bázis miatt a februári kiskereskedelmi adat csúfos lesz,

de 10 százalékos esésről tényleg nem volt szó, ez brutális.

– fogalmazott a portál. Hozzátették: a legbaljósabb prognózis is nyolc százalékról szól. Mindez a Világgazdaság szerint azt üzeni, hogy ha a kereskedők és a gyártók nem akarják végignézni, ahogy hónapról hónapra elveszítik a forgalmukat, így pedig már a nyereségük is sérül, kénytelenek lesznek további mélyreható lépéseket tenni. A legkézenfekvőbb válasz az árak újabb és széles körű mérséklése.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)