– Kis túlzással vakon áraztak a piaci szereplők 2022 elején, amikor a koronavírus-járvány után végre teljes gőzzel ismét beindult a zenei élet. Ezt követően szembesült a magyar zeneipar egy újabb gazdasági jelenséggel, amelynek eredményeként elszálltak az üzemeltetési és logisztikai költségek mellett az energiaárak, az infláció, az utóbbit ráadásul lekövetett egy nagy bérteher-növekedés is. Bár elég nagy a szórás, azért azt kijelenthető, hogy a koncertjegyek, fesztiválbelépők és -bérletek ára idén 20-35 százalékkal emelkedett – mondta a Világgazdaságnak Süli András, a debreceni Campus Fesztivál programigazgatója, a Music Hungary elnökségi tagja.
Tavasszal már kevesebben vettek koncertjegyeket, mint az őszi és téli hónapokban, míg a fesztiválok esetében előre nem lehet látni a hatást, mivel itt mindig a rendezvények után, a szezon végeztével érdemes levonni a megfelelő következtetéseket, mert sokan az utolsó pillanatra hagyják a vásárlást.
Demjén Ferenc-koncertre például már 5540 forintért is lehet menni, míg az 50 éves fennállását ünneplő P. Mobil zenekart kicsivel több mint 8500 forintért élvezhetjük a Papp László Budapest Sportarénában. A SopronFest keretében egy napon láthatjuk többek között Majkát, a Margaret Islandet, a Punnany Massifot, ByAlex és a Sleppet, a Valmart, Metzker Vikit, továbbá a Tankcsapdát összesen mintegy 18 ezer forintért – sorolja a Világgazdaság cikke.
A külföldi fellépők esetében viszont elég nagy a különbség az árakban, Tom Jones előadására az MVM Dome-ben alig több mint 10 ezer forintba kerül egy ülőhely, Eros Ramazottit a Papp Lászlóban 20 ezer forint alatt is meghallgathatjuk élőben, a Depeche Mode-ra egy VIP prémium jegy már 94 100 forintba kerül a Puskás Arénában, a szintén a legnagyobb magyar futballstadionban koncertező amerikai Guns N’ Rosesért pedig akár 415 800 forintot is kifizethetünk, de például egy négytagú családnak a küzdőtér is több mint százezer forintot ért.
A portál sorra vette a nagyobb zenei fesztiválokat is, a Szigetre például a teljes bérlet idén 146 ezer forint, a Balaton Soundra 99 ezer, a Művészetek Völgyébe pedig 45 ezer forintot kell fizetni a bérletért.
A Noizz egy évvel ezelőtt készített egy körképet a fontosabb fesztiválokat is figyelembe véve. Ebből az derül ki, hogy akkor egy teljes bérletért átlagosan 41 720 forintot kellett fizetni, míg jelenleg ez az összeg 54 476, vagyis 12 hónap alatt mintegy 31 százalékkal drágultak ezek a belépők.
– A különböző költségek, tiszteletdíjak a zeneiparban egyszerűen csak lereagálják az adott gazdasági helyzetet. Egy zenekari gázsi rengeteg elemből tevődik össze, hiszen a produkció résztvevői mellett a menedzsment és a háttérstáb tagjai is szeretnének bevételre szert tenni. Ezek a kiadások az utóbbi időben jelentősen megnőttek – mondta el Süli András, hozzátéve, hogy a Covid alatt sokan kénytelenek voltak új állás után nézni, egy részük pedig azóta sem tért vissza, emiatt a szektorban munkaerőhiány keletkezett.
A programigazgató úgy véli, a jó szakemberekért most már versenyezni kell, ennek – valamint az infláció – hatására pedig megindult egy jól látható és érzékelhető bérnövekedés az iparágban.
Koncertet, fesztivált még békeidőben is hatalmas kihívás nyereségessé tenni, és Süli András azt tapasztalja, hogy a szervezők az idei jegyek árába elsősorban a megemelkedett költségeiket építették be.
Süli András arról is beszélt, hogy a Music Hungary már fél évvel ezelőtt hangot adott az aggodalmának az élő zenével foglalkozó magyar klubok kapcsán. Szerinte a vidéki hálózat már így is eléggé vékony, pedig év közben javarészt a Budapesten kívüli létesítmények biztosítanak fellépési lehetőséget az előadóknak. Elmondta, a fesztiválokat is érintik az elszállt rezsiköltségek, hiszen áramot bőségesen fogyasztanak, és a logisztika is megérzi az üzemanyagárak emelkedését, de szabadtéri rendezvények révén fűtésre például nem kell költeniük, szemben az egész évben működő klubokkal.
Borítókép: A Sziget Fesztiválra idén 146 ezer forint a heti bérlet (Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté)
