– A különböző költségek, tiszteletdíjak a zeneiparban egyszerűen csak lereagálják az adott gazdasági helyzetet. Egy zenekari gázsi rengeteg elemből tevődik össze, hiszen a produkció résztvevői mellett a menedzsment és a háttérstáb tagjai is szeretnének bevételre szert tenni. Ezek a kiadások az utóbbi időben jelentősen megnőttek – mondta el Süli András, hozzátéve, hogy a Covid alatt sokan kénytelenek voltak új állás után nézni, egy részük pedig azóta sem tért vissza, emiatt a szektorban munkaerőhiány keletkezett.
A programigazgató úgy véli, a jó szakemberekért most már versenyezni kell, ennek – valamint az infláció – hatására pedig megindult egy jól látható és érzékelhető bérnövekedés az iparágban.
Koncertet, fesztivált még békeidőben is hatalmas kihívás nyereségessé tenni, és Süli András azt tapasztalja, hogy a szervezők az idei jegyek árába elsősorban a megemelkedett költségeiket építették be.
Süli András arról is beszélt, hogy a Music Hungary már fél évvel ezelőtt hangot adott az aggodalmának az élő zenével foglalkozó magyar klubok kapcsán. Szerinte a vidéki hálózat már így is eléggé vékony, pedig év közben javarészt a Budapesten kívüli létesítmények biztosítanak fellépési lehetőséget az előadóknak. Elmondta, a fesztiválokat is érintik az elszállt rezsiköltségek, hiszen áramot bőségesen fogyasztanak, és a logisztika is megérzi az üzemanyagárak emelkedését, de szabadtéri rendezvények révén fűtésre például nem kell költeniük, szemben az egész évben működő klubokkal.
Borítókép: A Sziget Fesztiválra idén 146 ezer forint a heti bérlet (Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!