Jelentős mértékben, mintegy 23,2 százalékkal bővült az agrárexport értéke az elmúlt évben. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentése szerint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 13,1 milliárd eurót tett ki. Az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül is nőtt, 0,3 százalékponttal 9,3 százalékra emelkedett.
A növekedés főként az árak emelkedésének tudható be, a külpiacokon értékesített agrár- és élelmiszeripari termékek mennyisége ugyanis összességében 5,3 százalékkal csökkent az előző évhez képest.
Az AKI szerint a 24 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport közül 22 esetében nőtt az export értéke, a legjobban az állati és növényi zsírok, olajok árbevétele ugrott meg. Nagyot nőtt az állati takarmányok exportértéke is, ahogyan az ital, szesz, ecet árucsoport exportárbevétele is jelentősen megemelkedett.
A mennyiséget tekintve ugyan összességében valóban csökkent a kivitel, ennek hátterében azonban elsősorban a korábbi években megszokotthoz képest drasztikusan visszaeső gabonaexport áll. A múlt évben rekordalacsony kukoricatermést ért el hazánk, így exportra is kevesebb jutott a terményből.
Tavaly összesen 4,8 millió tonna gabonát értékesítettek a külpiacokon a hazai kereskedők, az eladott kukorica mennyisége csaknem negyven százalékkal maradt el az előző évi szinttől, míg búzából több mint 21 százalékkal, árpából pedig majdnem 34 százalékkal kevesebb került külföldre a magyar magtárakból.
Ezzel szemben például tejből 3,1 százalékkal, napraforgómag-olajból tíz százalékkal adtak el többet a külpiacokon, a húskonzervek esetében pedig 17 százalékos volt a bővülés.
Nagyot nőtt az üdítőital-export is, a kivitel mintegy húsz százalékkal haladta meg az előző évi szintet.
Bár az elmúlt év kivételesnek számított, a gabonaexport visszaesése az évszázados aszály miatti gyenge termésnek, valamint az Ukrajnából tömegével érkező olcsó termények okozta túlkínálatnak tudható be, a feldolgozott termékek arányának változása így is előremutató az agrárexporton belül. Miközben a feldolgozatlan termékek aránya 2011–2021-ben még az export árbevételének mintegy negyven százalékát tette ki, az elmúlt években pedig harminc százalék körül alakult, tavaly 27 százalékra mérséklődött. Az elsődleges feldolgozottságú termékek aránya évek óta harminc százalék körül mozgott, 2022-ben 36 százalékot ért el.
A pozitív folyamat várhatóan az előttünk álló években is folytatódni fog, a kormányzati szándék szerint az új Közös agrárpolitika forrásainak felhasználása is ezt vetíti előre. A következő években az agrárium és élelmiszeripar nem kevesebb mint 5300 milliárd forintból újulhat meg. A cél, hogy 2030-ra az agrártermelés hozzáadott értéke a kétszeresére emelkedjen, az agrár- és élelmiszerexport értéke pedig ötven százalékkal bővüljön.
A legfontosabb célországaink továbbra is az Európai Unió területén találhatók. Az agrár-külkereskedelmi forgalom 84,3 százalékát tavaly az uniós országokkal bonyolította Magyarország. A múlt évben ugyanakkor nőtt az unión kívülre irányuló export is, mintegy 17,3 százalékkal. Az első öt legnagyobb exportpiac közé tartozik Németország, Olaszország, Románia, Ausztria és Lengyelország.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)
