– Recseg-ropog a dollár egyeduralma a globális pénzpiacon. Vajon véget érhet az amerikai fizetőeszköz több évtizedes hegemóniája? – mondta közösségi oldalára feltöltött videójában Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője.
„Minden este felteszem magamnak a kérdést, hogy miért kell az összes országnak dollárra alapoznia kereskedelmét.” Ezt Brazília elnöke mindössze néhány napja mondta egy kínai látogatása során, és nagyon úgy tűnik, hogy nincs egyedül a kérdésével.
Az Egyesült Államok geopolitikai súlyát jelentős részben a dollár dominanciája biztosítja. Az amerikai fizetőeszköz évtizedek óta uralja a nemzetközi kereskedelmet, a hitelpiacokat és az országok többségének devizatartalékait is, ami az Egyesült Államoknak olcsó finanszírozást, stabil keresletet és rendkívüli gazdaságpolitikai mozgásteret biztosít.
– Amerika kihívói régen felismerték, hogy a dollár hegemóniája behozhatatlan versenyhátrányt jelent számukra, ezért évek óta próbálnak alternatívát teremteni. A törekvések – egészen az orosz–ukrán háborúig – csak mérsékelt sikerrel jártak. A globális devizatartalékokban például a dollár részesedését az ezredfordulón mért 71 százalékról mindössze 59 százalékra sikerült csökkenteni 2021-re, ami aligha tekinthető igazi áttörésnek – magyarázta az üzletágvezető.
Úgy tűnik azonban, hogy az orosz–ukrán háború és a nyugati szankciók igazi fordulópontot hozhatnak a globális pénzpiacon.
A büntetőintézkedésekben közvetlenül érintettek – Oroszország és Irán – fokozott ütemű dollármentesítésre kényszerülnek, hiszen csak így csökkenthetik a károkat saját gazdaságukban. Más országok kockázatként értékelik az egyre eszkalálódó kereskedelmi konfliktust, és mivel nem szeretnének állást foglalni, saját elszámolási rendszert fejlesztenek vagy növelik más devizák arányát a tartalékaikban. India és Izrael mellett így tesznek például a latin-amerikai és a délkelet-ázsiai országok is.
