Veszélyeztetné a rezsicsökkentést az uniós klímaadó

Az Európai Parlament keddi ülésnapján a képviselők egy sor olyan klímapolitikai jogszabályt hagytak jóvá, amelyekről még 2022 végén a Fit for 55  klímacsomagban állapodtak meg előzetesen a tagállamok. Ebbe beletartozik többek közt az unió károsanyagkibocsátás-kereskedelmi rendszerének reformja és az új Szociális Klímaalap. Az új szabályozás talán legfontosabb eleme a kibocsátáskereskedelem szigorítása, hiszen ez a javaslat tartalmazza a lakosságra és a kereskedelemre kivetendő klímaadót is. Brüsszel javaslata uniószerte hosszú távon jelentős lakossági energiaár-növekedést fog okozni – mondta el többek között a Magyar Nemzetnek adott interjúban Tóth Edina fideszes európai parlamenti képviselő.

Tóth Edina EP-képviselő Forrás: Európai Parlament

– Meglátásom szerint a Szociális Klímaalap nem nyújt megoldást, csak részben és időlegesen tudja csökkenteni a legkiszolgáltatottabb osztályok terheit. A tagállami befizetésekkel együtt 86,7 milliárd euró keretösszeggel elfogadott új uniós alap ugyan enyhíti, de nem oldja meg a problémát. Támogattuk az alap célját, mely szerint a klímaadó kiterjesztéséből fakadó szociális-gazdasági terheket tompíthatja a sérülékeny háztartások, közlekedők és mikrovállalkozások támogatásán keresztül, azonban ez biztosan nem lesz elegendő. Ugyanakkor jelentős siker számunkra, hogy a tagállami önrész arányát sikerült 50 százalékról 25 százalékra csökkenteni. Hazánk így a tagállami önrész nélkül összesen akár 2,8 milliárd euró támogatásban is részesülhet.

– Kiemelten sokat foglalkozik klímaügyekkel az EP-ben, hétfő esti strasbourgi felszólalásában is a magyar álláspontot képviselte az igazságos zöldátállással kapcsolatban. A baloldal képviselői nem szólaltak fel a magyar érdekekért, e fontos vitában ismét csendben maradtak. Mit gondol erről?

– Jómagam minden lehetőséget megragadok, hogy szót emeljek a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ügyekben, tekintettel Magyarország lehetőségeire és érdekeire. Azt látom, hogy a baloldal látszat szintjén évek óta következetesen igyekszik magáévá tenni a klímavédelem témakörét, mert ezt divatos trendnek tartja, és szavazatokat akar vele szerezni, de ha Brüsszelben kell felszólalni, akkor többnyire némák maradnak. A környezetvédelem, a teremtésvédelem egyébként alapvetően jobboldali, kereszténydemokrata gondolat. A magyar kormány kiemelten foglalkozik a témával és számos kiváló eredményt tud felmutatni, ezzel szemben csak üres szavak vannak a mérleg másik oldalán. A dollárbaloldal képviselői vagy megszavazták, vagy nyitottnak bizonyultak a klímaadó bevezetésére, ez is azt mutatja, hogy nem foglalkoznak az embereket érintő többletterhekkel.

– A környezetvédelmi kérdésekben együtt lehet dolgoznia az uniós jobb- és baloldalnak, vagy ott is csak a hangzatos szlogenek és a képmutatás győzedelmeskedik?

– Bizonyos alapkérdésekben egyezséget lehet kötni a parlamenti frakciók között, mert abban mindenki egyetért, hogy a bolygónk jövője a tét, és fontos dolog, hogy védjük a természetet. Azonban ha túllépünk ezen az alapigazságon és megvizsgáljuk a részleteket, akkor komoly ellenvéleményeket találunk a felek között, s nem mindig könnyű kompromisszumokat kötni. A mi kiindulópontunk az, hogy olyan klímavédelmi politikát kell képviselni és megvalósítani, amely az európai versenyképességi és gazdasági célokkal összhangban van. Olyan klímavédelemre van szükség, ahol nem az emberek, hanem a nagy szennyező vállalatok fizetik meg a klímavédelem árát, és nem az állampolgárokat terhelik ezek a költségek. Hangsúlyozandó, hogy az intézkedések ne emeljék az energia-, az élelmiszer- és az üzemanyagárakat. Végül pedig fontos alapelv, hogy tiszteletben kell tartani az úgynevezett technológiai semlegesség alapelvét, mert enélkül nem tudjuk megfelelő mértékben csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.

Borítókép: Tóth Edina EP-képviselő (Fotó: Európai Parlament)