A koronavírus okozta válság, majd az orosz–ukrán háború időszakában is sikeres a magyar adósságkezelés. Ez az elmúlt évek tudatos építkezésének eredménye. A válságálló adósságkezelés legfőbb eleme a külföldi részarány csökkentése, és ezzel párhuzamosan a háztartások erőteljes bevonása a finanszírozásba.
A kormány konvergenciaprogramja rámutat arra, hogy az elmúlt időszakban kedvezően alakult az adósság lejárati szerkezete is. A magyar államadósság átlagos hátralévő futamideje a 2010-es években jellemző négy évről hat évre emelkedett. A pozitív folyamatokban jelentős szerepe volt a lakossági állampapírok népszerűvé válásának, amelynek eredményeként az adósságkezelő csökkenteni tudta a rövid lejáratú forrásbevonást. A hosszú lejáratú papírok piacának fejlődését támogatta a jegybank eszközvásárlási programja is. Fontos ugyanakkor, hogy a tízéves, valamint a hosszabb lejáratú kötvényeket is mindennemű támogatás nélkül lehet magas kereslet mellett kibocsátani.
Az államadósság finanszírozásának befektetői szerkezetében így egyre nagyobb arányt képviselnek a belföldi szereplők. Ráadásul a háztartásoknak kifizetett kamat növeli az érintettek jövedelmét, ez pedig a magyar gazdaságra is pozitívan hat vissza.
Az államadósság kezelője ezért a hagyományos államkötvények mellett speciális, kedvező feltételek mellett kínált lakossági papírokon keresztül is be tud vonni jelentős forrásokat. Bár megemelkedett a kereslet a rövid lejáratú papírok iránt, a lakosság összességében továbbra is jelentős érdeklődést mutat, így a hosszú lejáratú inflációkövető konstrukciók is változatlanul nagy népszerűségnek örvendenek. A hazai megtakarítások bevonása az adósság finanszírozásába látható eredménnyel járt.
Az államadósságon belül a háztartások tulajdoni aránya a 2010-ben mért három százalékról 21 százalékra emelkedett.
A konvergenciaprogram elemzése felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország a felmerülő forrásszükségletét a globális piacon is magas érdeklődés mellett képes biztosítani. Ez így volt 2022-ben is, amikor a külföldi forrásbevonások a bizonytalan nemzetközi környezetben a kiemelt jelentőségű kormányzati és jegybanki tartalékokat gyarapították. Előremutató fejlemény az is, hogy a globálisan egyre fontosabbá váló fenntarthatóság, illetve az úgynevezett zöld forrásbevonás szempontja tovább integrálódott az adósságkezelésben.
