Nyomot hagyott a gazdaságon a háború és a hibás szankciós politika

A célzott intézkedéseknek köszönhetően a második negyedévben már kedvezőbb növekedési folyamatokat figyelhetünk meg – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Tartható a másfél százalékos gazdasági bővülés.

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az első negyedévében a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 

A csökkenéshez legnagyobb mértékben az ipar járult hozzá. A visszaesést mérsékelte a mezőgazdaság és a szolgáltatások jó teljesítménye. A szolgáltatások növekedéséhez főként az egészségügy járult hozzá, megközelítve a koronavírus-járvány előtti szintet.

– A háború és az elhibázott, rendkívül káros szankciók miatt csökkent a GDP az első negyedévben. Az adatok jól mutatják, hogy a szankciók negatív hatásai az első negyedévben csúcsosodtak ki. A kormány várakozásai szerint a gazdasági teljesítmény mérséklődése ezen a szinten elérte mélypontját, a célzott intézkedéseknek köszönhetően a második negyedévében már kedvezőbb növekedési folyamatokat figyelhetünk meg – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. 

Ezt támasztja alá, hogy az autó- és akkumulátorgyártás, a mezőgazdaság, az egészségipar, valamint a szolgáltatások bővülése már az első negyedévben is felfelé húzta a gazdaság teljesítményét. Az év második felében pedig új, radikálisabb ütemű növekedési fázis veszi kezdetét, így újra kilőhet a magyar gazdaság.

A tárca kiemelte: a kormány célja ebben a nehéz helyzetben sem változott. Ki kell védeni a recessziót, másfél százalékos gazdasági növekedést kell elérni és év végig egy számjegyűre kell letörni az inflációt. Így védhetők meg a családok, a nyugdíjasok, a munkahelyek és a teljes foglalkoztatottság.

Ezt a célt szolgálják az államilag támogatott vállalati hitelek, amelyek már több mint 3100 milliárd forint likviditási forrást tesznek elérhetővé a gazdasági szereplőknek. 

Az idén a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram, a Baross Gábor-tőkeprogram és a Széchenyi-kártya-program 1-1,2 százalékponttal járul hozzá a növekedéshez. A lakossági és vállalati kamatstop gazdasági bővülést elősegítő hatásait is figyelembe véve pedig összességében kettő százalékponttal nagyobb GDP-emelkedést eredményeznek a célzott kormányzati intézkedések.

– Bár az adatok összességében nem kedvezők, de a várakozásoknál lényegesen jobbak. Negyedéves alapon a gazdasági teljesítmény mindössze 0,2 százalékkal csökkent, ami a 0,9 százalékos elemzői konszenzusnál jóval alacsonyabb. Míg tehát azon ágazatok, ahonnan rendelkezünk havi adatokkal (ipar, építőipar, kiskereskedelem), rosszul teljesítettek, a többi ágazat ennek egy részét kompenzálni tudta. Tehát a technikai recesszió folytatódott, de a negyedéves visszaesés az előző negyedévekben tapasztaltnál kisebb volt – nyilatkozta Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. 

Termelési oldalon meglepő fejlemények látszódnak: az ipar teljesítménye a magas beruházási ráta, a jelentős állami támogatások és a nagy rendelésállomány ellenére is visszaesett, és ez húzta vissza a gazdaság teljesítményét. A mezőgazdaság növekvő teljesítményére a tavalyi katasztrofális év után lehetett számítani, a pozitív meglepetés a szolgáltatások oldaláról jött. A KSH ezen belül kiemeli az egészségügyet – itt vélhetően a magánegészségügy előretörése okozta a növekedést. Érdekes lesz a második becslésben az egyes szolgáltatási ágak növekedésének alakulása.

Felhasználási oldalról szintén nem állnak még rendelkezésre pontos számok, de éves szinten a nettó export vélhetően pozitívan, a fogyasztás és a beruházás pedig negatívan befolyásolhatták a gazdasági növekedést. A szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg pozitív meglepetése sem zárható ki.

– A következő nagy kérdés, hogy a második negyedévben a gazdaság ki tud-e kerülni a technikai recesszióból és meg tud-e indulni a növekedési pálya felé. A mai adatok alapján jelentősen nőtt annak a valószínűsége, hogy a gazdaság az idei év egészét tekintve elkerüli a recessziót, és a korábbi 0,8 százalékos növekedési várakozásunk sem tűnik elérhetetlennek – tette hozzá a szakértő. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)