Magyarország számára a legfontosabb, hogy mi történik fő kereskedelmi partnerünknél, az eurózónában. Nos, tótágast nem állunk az IMF jelentésében szereplő 0,8 százalékos növekedési prognózis kapcsán, és egyáltalán nem jó hír az sem, hogy még 2024-ben is csak 1,4 százalékos lehet az ütem. Közben az Egyesült Államok sem engedte még ki a kéziféket, mind­össze 1,6 százalékkal bővülhet, és még jövőre sem tér igazából magához a tengerentúli világ.

De feszes marad a munkaerőpiac, vagyis aki akar, az dolgozhat, magas a beruházási rátánk, és jó eséllyel tudjuk a kivitelünket bővíteni. Ha pedig a forint árfolyama is hasonlóan alakul a következő hónapokban a mostani kurzushoz képest, nem kell attól tartani, mint tavaly, hogy a pénzünk mindent visz…

Egy másik fontos, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által készített elemzésből hasonló komponensek olvashatók ki: eszerint az ukrajnai háború és a ragadós infláció várha­tóan világszerte visszafogja a világkereskedelem növekedését az idén, ami pedig negatívan hat a gazdasági fellendülés ütemére. Konkrétan a globális áruforgalom bővülése várhatóan elmarad az utóbbi másfél évtized átlagától. Sajnos ilyen helyzetre is rég volt példa.

Akárhogyan is, 2023 nem a növekedés és a gyarapodás éve lesz, és az azonosított negatív kockázatok elsődlegesen a háborúhoz és a szankciókhoz köthetők. Ha utóbbit nem hiszik, érdemes még alaposabban átolvasni a nemzetközi szervezetek jelentéseit. Száz százalékban lehet rájuk fogadni, hogy nem a „kormánypropaganda” részei.

A szerző a Világgazdaság főszerkesztő-helyettese

Borítókép: illusztráció (Fotó: AFP/Stefani Reynolds)