Sorra jelennek meg a pénzpiaci elemzések arról, hogy 2023-ban, valamint 2024-ben mi is várható a világgazdaságban. Ezek leegyszerűsített üzenete az, hogy nem pusztán Magyarországot kényszerítette irányváltásra és alkalmazkodásra az orosz–ukrán háború, hanem a nálunk fejlettebb gazdaságokat is. Úgy tűnik, lassan igaza lesz annak a kormányzati állításnak, hogy a fegyveres konfliktus, valamint az arra adott „szankciós válaszok” megtorpanást, gazdasági lassulást hoznak magukkal, s miután a háború végét megjósolni sem lehet, a bizonytalanság gazdasági értelemben itt marad velünk.
Legfrissebb előrejelzésében a Nemzetközi Valutaalap is azt jósolja, hogy a világgazdaság gyengébb kilátásokkal vágott neki a 2023-as évnek, és még jövőre sem lesz érdemi javulás. Az idén 2,8 százalékkal, míg jövőre három százalékkal gyarapodhat a globális gazdaság. Miután ebben „benne van” az eurózónától kezdve az Egyesült Államokon keresztül Kína, valamit Japán is mint jelentős gazdasági kibocsátók, a prognózis cseppet sem megnyugtató. A háttérben sok minden áll; az orosz–ukrán háború negatív gazdasági hatásai mellett az is, hogy az elmúlt évek sokkjai áthúzódtak.
Gondoljunk csak arra, hogy az infláció nem pusztán hungarikum: a fogyasztói árak ugyanis több évtizedes csúcsra emelkedtek a fejlett világban az elmúlt évben.
Ebben persze szerepet játszott a túlzott keresletélénkítés, az elhúzódó kínálati zavarok és a nyersanyagárak emelkedése is. A világ jegybankjai agresszívan szigorítani kezdtek, aminek következménye a magas kamatszint lett. Miközben tehát az infláció letörése került fókuszba, mindenütt megdrágult a finanszírozás, a hitelezés. Arról nem is beszélve, hogy több bankcsőd rázta meg idén a pénzügyi szektort.
