Olcsóbb tej Romániában – kötelező „önkéntességgel”

Önkéntességi alapon csökkentették a piaci szereplők a romániai áruházláncok többségében a tej árát. A termelői tiltakozás nyomán születő „kormánysugallat” azonban egyelőre nemcsak pozitívumokat hozott, hanem – épp a polcárcsökkentésre hivatkozva – a termelői árak még lejjebb szorítását célzó kísérleteket is.

ROMANIA-CHEESE FACTORY-TAGA A Romanian worker prepares the milk to became cheese for Dutch Friesland Food compagny in a tank at the cheese factory in Taga village, 60 km from Cluj Napoca city (485Km North-East from Bucharest) 30 June 2005. The Friesland Foods is a multinational company that profitably develops, produces and sells a wide range of branded dairy products and fruit-based drinks for consumers, professional users and food producers. AFP PHOTO DANIEL MIHAILESCU (Photo by DANIEL MIHAILESCU / AFP) Fotó: Europress/AFP/Daniel Mihalescu

Május elsejétől csökkent a tej ára Romániában. A legtöbb üzletben átlagosan 20 százalékkal olcsóbban lehet megvásárolni az 1,5 és a 3,5 százalékos zsírtartalmú tejet. A szokatlan folyamat hátterében a kiskereskedők és a feldolgozók közötti paktum áll, a kulisszák mögött azonban a feldolgozóknak és kiskereskedőknek a kormány székházában Nicolae Ciuca miniszterelnök részvételével tartott április 11-i tanácskozása keresendő. A felek ott állapodtak meg, hogy hat hónapos időtartamra önkéntes árengedményeket vezetnek be a literenként hét lejnél (530 forint) drágábban kínált hazai eredetű tej esetében. A kormányfő azt követően ült tárgyalóasztalhoz a termelők, feldolgozók, nagykereskedők és áruházláncok képviselőivel, hogy a gazdaszervezetek a hazai tejtermelés ellehetetlenítése miatt tiltakoztak, azt állítva, immár önköltségi, 1,40 lejes (106 forint) áron sem tudják értékesíteni a tejet, képtelenek felvenni az árversenyt a főleg Magyarországról érkező importtejjel. Tiltakozásuk jeleként például márciusban a Szilágy megyei Járaszurduk településen egy tartálykocsinyi tejet öntöttek emésztőgödörbe az erdélyi tejtermelők. 

Románia tejfogyasztása 2015 és 2020 között jelentősen, tíz százalékkal nőtt, ezzel együtt tejtermelés szempontjából változatlanul az utolsó helyen van az Európai Unióban. 

A szakma szerint erről elsősorban a kormány tehet, mivel jóval kisebb mértékben támogatja a gazdákat, mint más uniós országokban. A romániai szarvasmarha-tenyésztők évi 73 eurós támogatást kapnak egy-egy állat után, Bulgáriában ez az összeg 189 euróra rúg, míg más uniós államokban több száz eurós támogatás jár – elsősorban ezzel magyarázható, hogy a gazdák olcsóbban tudják megvételre kínálni a tejet.

„Annak ellenére, hogy önkéntes megállapodásról van szó, és a kiskereskedők, illetve a feldolgozók nem kötelesek részt venni benne, sokan csatlakoztak a kormány kezdeményezéséhez. A friss romániai tej árcsökkenése bizonyos fajták esetében akár a 34 százalékot is elérheti” – jelentette ki Bogdan Chiritoiu, a Versenytanács elnöke. Az árcsökkenés azonban korántsem általános, így a versenyhivatal folyamatosan ellenőrzi a kereskedőket. 

A hivatal által közölt adatok szerint a kiskereskedők 70 százaléka volt hajlandó eleget tenni a május elsejétől életbe lépett megállapodásnak, május első hetében azonban még nem történt mindenhol polcárcsökkenés.

A megállapodás betartásának szorgalmazását kérte Petre Daea mezőgazdasági minisztertől és Bogdan Chiritoiutól a kormányfő is, aki hangsúlyozta: „Az árcsökkentést kizárólag a kiskereskedők és a feldolgozók fedezik, az nem érintheti a gazdákat, azaz a tej termelői árát. Épp ellenkezőleg, a hazai termékek fogyasztásának ösztönzésétől a kereslet növekedését várjuk, a helyi termelők fokozódó eladásait.” Több gazda ugyanis attól tart, hogy az intézkedés a tej árának további csökkenéséhez vezet a termelői oldalon. Ionut Lulu, az egyik szarvasmarha-tenyésztő egyesület elnöke például úgy nyilatkozott, hogy a friss tej értékesítése az éves romániai 1,21 millió tonnás tej- és tejtermékfogyasztás alig 14 százalékát teszi ki. A 170 ezer tonna friss tejnek csak kis része származik hazai termelésből, a feldolgozók – épp a fogyasztói ár „önkéntesen kötelező”, 20 százalékos csökkentésére hivatkozva – 25 százalékkal alacsonyabb felvásárlási árat követelnek a gazdáktól.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Europress/AFP)