A szomszédunkban zajló háború, valamint az Oroszországra kiszabott szankciók messze ható következményeként az elmúlt év második felében az Európai Unió gazdasága lassulni kezdett. A világpiaci energiaárak az egekbe szöktek, az infláció a tagállamokban évtizedes csúcsokat döntött, továbbá az európai térség energiabiztonsága is kétségessé vált. A családok növekvő megélhetési költségekkel szembesültek, a vállalati működés jelentősen drágult, versenyképességi hátrányt okozva az uniónak. Ezen túlmenően az európai államkasszákra is egyre nagyobb nyomás nehezedett.
Újra erőre kaphat a gazdaság
Az idei évre várt másfél százalékos mérsékelt gazdasági növekedést jövőre négyszázalékos bővülés követheti. A kormány várakozása szerint a következő évben jóval alacsonyabb lesz az áremelkedés üteme, amelynek következtében a reálbérek ismét jelentősen nőhetnek.

A magyar gazdaság energiaimport-igénye nyomán hazánkat különösen hátrányosan érintette a tavaly nyáron kicsúcsosodott energiaválság. A földgáz és a villamos energia megsokszorozódott importára a fizetési mérleg romlását okozta, és a forint is számottevően gyengült a főbb devizákkal szemben a múlt év során. Az elhibázott brüsszeli szankciós politika következtében megugrott élelmiszer- és nyersanyagárak begyűrűzése a történelmi aszállyal karöltve jelentős élelmiszer-inflációt okozott Magyarországon.
Előretekintve, a 2023-as évre prognosztizált, másfél százalékos mérsékelt gazdasági növekedést jövőre négyszázalékos GDP-bővülés követheti. A költségvetési törvényjavaslat azzal számol, hogy a külső tényezőket figyelembe véve, a világpiaci nyersanyag- és energiaárak normalizálódása, a gazdaságok alkalmazkodó képessége következtében a globális inflációs nyomás enyhülése várható, továbbá a világkereskedelem is élénkülhet.
Így 2024-ben jóval alacsonyabb lesz a magyar áremelkedés üteme, amelynek következtében a reálbérek ismét jelentősen nőhetnek. A magas szinten stabilizálódott foglalkoztatás jövőre újabb csúcsokat érhet el. Az energiaellátással kapcsolatos bizonytalanság enyhülése, valamint a visszafogottabb áremelkedés a lakossági fogyasztás fokozatos élénkülésére enged következtetni.
A kormányzat várakozása szerint főként az állami fejlesztések átütemezésének következtében az idei beruházási aktivitás csökkenése után 2024-et erőteljes növekedés jellemezheti. Az elkövetkező években is meghatározók lesznek a termelőkapacitásokat bővítő beruházások, valamint a hatékonyságot javító technológiai fejlesztések, amelyeknek kitüntetett szerepük van a növekedési képesség megerősítésében.
A kedvezőtlen konjunkturális viszonyok ellenére a múlt évben 28,4 százalékra nőtt beruházási ráta hosszú távon magas maradhat a hazai gazdaság tőkevonzó képességének, a vonzó vállalati környezetnek, valamint a versenyképes adórendszernek köszönhetően. A termelőkapacitások fejlesztése az exporttevékenység további élénkülését vonja maga után, így a belső keresleti tételek bővülése mellett a nettó export is pozitívan járulhat hozzá a GDP-növekedéshez.
További Gazdaság híreink
Borítókép: A hatékonyságjavító fejlesztéseknek nagy szerepük van a növekedési képesség megerősítésében (Fotó: Petőfi Népe/ Bús Csaba)
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!