Újra erőre kaphat a gazdaság

Az idei évre várt másfél százalékos mérsékelt gazdasági növekedést jövőre négyszázalékos bővülés követheti. A kormány várakozása szerint a következő évben jóval alacsonyabb lesz az áremelkedés üteme, amelynek következtében a reálbérek ismét jelentősen nőhetnek.

20230602 Szentkirály Az idén 30 éves Szentkirályi Magyarország Kft. EKD program támogatásával finanszírozott új PET-palackozó sor átadása. Dr. Szeberényi Gyula Tamás, a térség országgyűlési képvielője (Fidesz-KDMP). Fotó: Bús Csaba BCS Petőfi Népe Képen: Alessandro Pasquale, a Szentkirályi Magyarország Kft. társtulajdonosa és a Mattoni 1873 cégcsoport elnöke, Magyar Levente, külgazdasági és külügyminiszter-helyettes és parlamenti államtitkár Fotó: Bús Csaba

Az Országgyűlés előtt van a jövő évi költségvetés. A törvényjavaslat emlékeztet: 2010 óta a magyar gazdaság növekedési pályára állt, a bővülés dinamikáját előbb a járvány, most a háború lassította le. A kormány sikeres járványkezelésének köszönhetően Magyarország gyorsan kilábalt a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból. A meghozott intézkedéseknek is köszönhetően 2021-ben rekordmértékű, 7,2 százalékos GDP-növekedést ért el a gazdaság. Ez a dinamikus lendület azonban 2022-ben lelassult az orosz–ukrán háború messzemenő negatív következményei és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt.

Ha kicsit részletesebben tekintünk vissza az elmúlt időszakra, akkor azt látjuk, hogy a világ országai a koronavírus-járványt követően újabb kihívással szembesültek a múlt évben. A keleti szomszédunkban kitört háború, valamint az ennek következményeként jelentkező negatív hatások, illetve az Európai Unió által Oroszországra kivetett szankciók formálták mind Európa, mind Magyarország gazdasági teljesítményét az elmúlt egy évben. Hazánk a kedvezőtlen körülmények ellenére erős ellenálló képességet mutatott, miután a 2021-es rekordmértékű növekedést 2022-ben 4,6 százalékos GDP-bővülés követte, mely az uniós átlagnál 1,1 százalékponttal kedvezőbb teljesítmény. Mind a foglalkoztatás, mind a beruházások rekordszinteket értek el az elmúlt időszakban. 

Megjegyzendő, hogy Magyarország a járvány utáni időszak gazdasági sikereit úgy érte el, hogy az uniós helyreállítási forrásokat még nem folyósították.

A szomszédunkban zajló háború, valamint az Oroszországra kiszabott szankciók messze ható következményeként az elmúlt év második felében az Európai Unió gazdasága lassulni kezdett. A világpiaci energiaárak az egekbe szöktek, az infláció a tagállamokban évtizedes csúcsokat döntött, továbbá az európai térség energiabiztonsága is kétségessé vált. A családok növekvő megélhetési költségekkel szembesültek, a vállalati működés jelentősen drágult, versenyképességi hátrányt okozva az uniónak. Ezen túlmenően az európai államkasszákra is egyre nagyobb nyomás nehezedett.

A magyar gazdaság energiaimport-igénye nyomán hazánkat különösen hátrányosan érintette a tavaly nyáron kicsúcsosodott energiaválság. A földgáz és a villamos energia megsokszorozódott importára a fizetési mérleg romlását okozta, és a forint is számottevően gyengült a főbb devizákkal szemben a múlt év során. Az elhibázott brüsszeli szankciós politika következtében megugrott élelmiszer- és nyersanyagárak begyűrűzése a történelmi aszállyal karöltve jelentős élelmiszer-inflációt okozott Magyarországon.

Előretekintve, a 2023-as évre prognosztizált, másfél százalékos mérsékelt gazdasági növekedést jövőre négyszázalékos GDP-bővülés követheti. A költségvetési törvényjavaslat azzal számol, hogy a külső tényezőket figyelembe véve, a világpiaci nyersanyag- és energiaárak normalizálódása, a gazdaságok alkalmazkodó képessége következtében a globális inflációs nyomás enyhülése várható, továbbá a világkereskedelem is élénkülhet.

Így 2024-ben jóval alacsonyabb lesz a magyar áremelkedés üteme, amelynek következtében a reálbérek ismét jelentősen nőhetnek. A magas szinten stabilizálódott foglalkoztatás jövőre újabb csúcsokat érhet el. Az energiaellátással kapcsolatos bizonytalanság enyhülése, valamint a visszafogottabb áremelkedés a lakossági fogyasztás fokozatos élénkülésére enged következtetni.

A kormányzat várakozása szerint főként az állami fejlesztések átütemezésének következtében az idei beruházási aktivitás csökkenése után 2024-et erőteljes növekedés jellemezheti. Az elkövetkező években is meghatározók lesznek a termelőkapacitásokat bővítő beruházások, valamint a hatékonyságot javító technológiai fejlesztések, amelyeknek kitüntetett szerepük van a növekedési képesség megerősítésében.

A kedvezőtlen konjunkturális viszonyok ellenére a múlt évben 28,4 százalékra nőtt beruházási ráta hosszú távon magas maradhat a hazai gazdaság tőkevonzó képességének, a vonzó vállalati környezetnek, valamint a versenyképes adórendszernek köszönhetően. A termelőkapacitások fejlesztése az exporttevékenység további élénkülését vonja maga után, így a belső keresleti tételek bővülése mellett a nettó export is pozitívan járulhat hozzá a GDP-növekedéshez.

Borítókép: A hatékonyságjavító fejlesztéseknek nagy szerepük van a növekedési képesség megerősítésében (Fotó: Petőfi Népe/ Bús Csaba)