Túl a medvehagymaszezonon, de még a levendulaszedés előtt, éppen zajlik a bodzavirágszüret, és az ország szörpkészítési lázban ég. Sokan teának is gyűjtik a fehér virágokat, mivel az egyik leghatékonyabb gyógynövény a megfázás és influenza kezelésére – írja legújabb cikkében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Emellett hazánkban száznál is több gyógynövényfaj létezik, és a feldolgozási módok sora is hosszas. Annak ellenére, hogy Magyarországon igen jelentős hagyománya van a népi gyógyászatnak, és hatalmas örökséggel rendelkeznek az egykori füvesasszonyok és -emberek, az ország adottságai nincsenek megfelelően kihasználva gyógynövénytermesztés terén.
Az alapítvány arról is ír, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Gyógynövényszövetség és Terméktanács (GYSZT) legfrissebb tájékoztatása alapján a magyar gyógynövények iránt nagy a kereslet, az ágazatban jelentős a fejlődési potenciál, amely jobb kihasználását a két szervezet igyekszik előmozdítani.
A NAK és a és a GYSZT adatai alapján jelenleg
mintegy harmincezer hektáron termelnek gyógy- és aromanövényt Magyarországon.
A külkereskedelmi adatok mégis kedvezőtlen fejlődési irányt rajzolnak ki.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szerint,
sokat lehetne javítani az arányokon a magas kereslet és a kedvező természeti adottságok miatt.
Míg 2015-ben közel tizennégyezer tonna volt hazánk exportja, addig 2022-ben hétezer tonnára zsugorodott a kivitel. Ezzel egy időben,
2022-ben az import közel kétszerese volt az exportnak.
A NAK és a és a GYSZT adatai alapján – a gyógynövényágazati különböző feldolgozási módokat figyelembe véve – a teljes szektor becsült nettó kibocsátása száz-százhúszmilliárd forint. A szervezetek arra is felhívják a figyelmet, hogy
mind az ipar, mind a lakosság részéről folyamatos a gyógynövények, illetve az alapanyagok iránti igény, így a folyamatos hazai és külföldi kereslet megfelelő hátteret biztosít a termesztés bővítéséhez és a termékfejlesztéshez.
Ennek ellenére komoly alapanyaghiány jellemző az ágazatra, a feldolgozó- és lepárlóüzemek nem tudják kihasználni kapacitásukat. Ráadásul a szektor a munkaerőpiac szempontjából sem elhanyagolható, a gyógynövénygyűjtés mintegy öt-nyolcezer – elsősorban alacsonyan iskolázott, hátrányosabb helyzetű régiókban élő – embernek ad munkát.
Az alapítvány a továbbiakban ír a nemzetközi tapasztalatokról és a hazai lehetőségekről és arról, hogy
az ágazat a koronavírus-járvány egyik nyertese, globálisan tavaly több mint tizenegy százalékkal bővült.
Miközben a legnagyobb termelő Ázsia, azért Magyarország előtt is kiaknázatlan lehetőségek rejlenek: hazánkban is százhúsz-százharminc növényfaj gyűjthető, a feltételek kiválóak, a népi gyógyászat és a tudományos kutatás egyaránt régi hagyományokra tekint vissza.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
