Májusban az ipari termelés volumene 6,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, munkanaphatástól megtisztítva a termelés 4,6 százalékkal mérséklődött – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Kedvező, hogy a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2023 áprilisához mérten 1,6 százalékkal nőtt.
A legnagyobb súlyú alágak közül a villamos berendezés gyártása bővült a leginkább, de nőtt a járműgyártás is, ugyanakkor a számítógép, elektronikai, optikai termék, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesett a termelés volumene. Az év első öt hónapjában a termelés 4,8 százalékkal kisebb volt, mint 2022 azonos időszakában.
– Ezzel az eredménnyel a szankciók okozta mélypontján túljuthatott az ipari termelés, az év további részében várhatóan újra növekedési pályára áll az ágazat, miközben továbbra is az autóipar és a villamos berendezések gyártása jelentik a húzóerőt – nyilatkozta Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára. Jelezte: a háború és a szankciók okozta negatív gazdasági hatások ellensúlyozása érdekében a kormány kimentette a vállalkozásokat a fix áras áramszerződésekből, továbbá a Széchenyi-kártya-programon és a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramon keresztül olcsó forrásokat biztosít. A hitelprogram ezermilliárd forintos keretéből már 641 milliárd forintot tesz ki a szerződött hitelállomány, a források legnagyobb része a feldolgozóiparba, a kereskedelem és gépjárműjavítás területére irányul.
– A kormány által indított programok hozzájárulnak az ipar teljesítményének növeléséhez, a 1,5 százalékos GDP növekedés eléréséhez, valamint a munkahelyek és a családok megvédéséhez – tette hozzá.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza úgy értékelte az adatokat, hogy májusban az ipari termelés volumene felemásan alakult. Az ágazat termelésének alakulását ellentétes tényezők magyarázzák. A magas infláció mérsékli a belső keresletet, ami elsősorban az élelmiszeripar termeléscsökkenéséhez vezet. A vállalkozások magas szinten beragadt energiaárai szintén rontják az ágazat versenyképességét és így teljesítményét – itt némi enyhülést okozhat a kormányzati döntés az árak maximalizálásáról.
