Pénteken szavaz az Országgyűlés a 2024-es költségvetésről. A kormány úgy számol, hogy jövőre négy százalék lesz a bruttó hazai termék (GDP) növekedése az erre az évre várt másfél százalék után. A magyar gazdaság 2010 óta állt növekedési pályára, majd a bővülés dinamikáját előbb a járvány, míg később az orosz–ukrán háború lassította le.
Járványtól a háborúig
Ha visszatekintünk az elmúlt időszakra, akkor azt láthatjuk, hogy a kormány járványkezelésének köszönhetően Magyarország gyorsan kilábalt a pandémia okozta gazdasági válságból. Az intézkedéseknek is köszönhetően 2021-ben rekordmértékű, 7,2 százalékos GDP-növekedést ért el a gazdaság. Ez a lendület 2022-ben lassult le a háború messzemenő negatív következményei és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt. Így tavaly végül 4,6 százalékos növekedést lehetett elkönyvelni, amely az uniós átlagnál 1,1 százalékponttal kedvezőbb teljesítmény volt. Mind a foglalkoztatás, mind a beruházások rekordszinteket értek el az elmúlt időszakban.
Megjegyzendő, hogy Magyarország a járvány utáni időszak gazdasági sikereit úgy érte el, hogy az uniós helyreállítási forrásokból a mai napig egy fillért sem kaptunk.
Ennek kapcsán a kormány konvergenciaprogramja megjegyzi: ezek a források ahelyett, hogy az eredeti céljuk szerint hozzájárultak volna a gazdaság megerősítéséhez, a visszatartásukkal kapcsolatos elhúzódó bizonytalanságok nyomán kedvezőtlenül hatottak a nemzetközi pénzügyi befektetőkre és a Magyarországot terhelő kamatfelárakra, valamint a konjunktúrafolyamatokra. Ezen túlmenően mesterségesen hátrányos versenyhelyzetbe hozták hazánkat éppen a háború okozta egyébként is súlyos gazdasági és energetikai kihívások közepette.
Harc az energiafronton
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az orosz–ukrán háború és a szankciók több csatornán keresztül is kedvezőtlenül hatnak a konjunktúrafolyamatokra: gyorsan ingadozó energia- és alapanyag piacokhoz vezetnek, fenyegetik a nemzetközi ellátási láncok zavartalan működését, valamint rontják az üzleti kilátásokat. Emellett a világszerte magas infláció visszaszorítására tett monetáris lépések fékezik a világgazdasági konjunktúrát, ahogy az említett európai uniós források lehívhatóságának késleltetése is visszahúzó erőt fejt ki. A konvergenciaprogram megemlíti azt a tényt is, hogy a legtöbb európai országgal ellentétben Magyarországnak nincs tengerpartja, ezért az energiaimport diverzifikációja fokozott kihívást jelent.
A diverzifikáció lehetősége a földgázbeszerzés tekintetében már fennáll: Szlovénia kivételével az összes környező országgal van Magyarországnak vezetékes összeköttetése.
Folyamatban van az új potenciális beszerzési források felkutatása is. A kőolaj tekintetében az várható, hogy 2025 végére a finomítói és infrastrukturális fejlesztések következtében a magyar finomítók többféle típusú kőolajat tudnak majd feldolgozni. A kormány ezen túlmenően a belföldi kitermelés növelésével és a megújuló erőforrások kihasználásával is törekszik az energiaimport függősség csökkentésére.
