A legutóbbi lakáspiaci fellendülés kezdetén 2013-ban, az országos ármélypontot jelentő 144 ezer forintba került a vármegyeszékhelyi lakások egy átlagos négyzetmétere, tíz évvel később ugyanazért már 484 ezer forintot kértek. Ez a növekmény meghaladja az országos átlagot, de számottevően elmarad a főváros 274 százalékos drágulásától – ismerteti az OTP Ingatlanpont. Az átlag azonban itt is elfed fontos részleteket – hívták fel a figyelmet. Ugyanis ha a vármegyeszékhelyeket és a főváros kerületeit is külön tekintjük, akkor kimondhatjuk, hogy az időszak abszolút drágulási bajnoka Tatabánya a maga 349 százalékos növekményével, miután Budapest legsikeresebbje, a XV. kerület is „csak” 338 százalékot tudott elérni.
Fotó: Czeglédi Zsolt
Tatabánya a kiemelkedő növekedésével is – bár 7 helyet tudott előre lépni vele a rangsorban – még mindig csupán közepes árfekvésűnek nevezhető, a maga 452 ezres négyzetméterárával. Feltűnő drágulásának éppen az alacsony kezdeti árai adták az alapját, ám e mellett más tényezők együttállása is kellett a sikeréhez. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője ezek közül elsősorban azt emeli ki, hogy számos nagyobb ipari üzem települt a városba, amely egyébként autópályán igen közel van Budapesthez is.
Ráadásul szerencsésnek bizonyult, hogy a lakásállomány jelentős része lakótelepi, s annak erőteljesebb drágulása látványosan felhúzhatta a helyi átlagos árszínvonalat.
A második legnagyobb, 323 százalékos drágulást elérő Veszprém előretörése már nem csupán a középmezőnyt mozgatta meg, hanem a 646 ezres átlagos négyzetméterárával az árrangsor 5. helyéről rögtön az élre ugrott. Ebben a remek szereplésben Valkó Dávid szerint nyilván benne van a közeli Balaton vonzereje, s a nagyszámú új építés árfelhajtó hatása is. Alkalmilag pedig közrejátszhatott ezeken felül a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésével kiváltott nagyobb érdeklődés is. Az árrangsor második helyére Debrecen lépett (egyet) előre a 630 ezres négyzetméterárával. Utóbbi oka, hogy évek óta tudatosan építik itt a keleti gazdasági pólust, ahogy írtuk, a beruházások munkaerőt vonzanak és ezzel együtt növkszik a lakhatási igény. Másfelől Debrecen egyetemváros sok külföldi hallgatóval, közeli országhatárral, így befektetésként is érdemes itt vásárolni, s vannak bőven új építések is.
Amíg a legdrágábbak között nincs is túl nagy különbség, ha a legolcsóbbakkal vetjük össze, jócskán nyílt az árolló. 2013-ban az akkor legolcsóbb vármegyeszékhely, Salgótarján árszintje az átlag 53 százalékát érte el, míg a legdrágább Győré 126 százalékon állt. 2022-ben ugyancsak Salgótarján volt a legolcsóbb, de az aktuális átlagnak már csak a 40 százalékát épp el nem érő árszinttel, míg a legdrágább Veszprém ekkor már 134 százaléknál tartott. Azaz az árrangsor alsó és felső vége közti közel két és félszeres távolság rövid idő alatt majdnem három és félszeresre nőtt. Az olló nyílását főleg az olcsóbbak mind erősebb lemaradása okozta, valamint az, hogy a második helyezett Békéscsabáról sem érkeznek olyan hírek, hogy nagyobb fejlesztések zajlanának vagy lennének várhatók a megyeszékhelyen.
Némileg hasonló a helyzete két, a drágulási rangsorban ugyancsak hátul végző városnak, Szekszárdnak és Nyíregyházának. Ahogy Valkó Dávid megjegyzi, mindkettő közelében van olyan település, ami elszívja a regionális fejlesztéseket. Így Nyíregyháza Debrecen dominanciáját szenvedheti meg, míg Szekszárd a közeli Paks mellett van kevésbé szem előtt.
Borítókép: illusztráció, fotó: Jászai Csaba
