Hatékonyabbá tennék a követeléskezelést itthon

Azt a szakaszt, amikor már megszűnt a szolgáltatás, mert felmondta a szerződést a bank vagy a közműszolgáltató, de még nincs végrehajtás, jobban ki kellene használnia mind az adósnak, mind a szolgáltatónak – erről beszélt többek között a Világgazdaságnak adott interjújában Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (Makisz) elnöke.

Bódizs Kornél, a Makisz elnöke (Forrás: Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége) Fotó: © InHold Zrt.

Most ismerte fel az Európai Unió, hogy a nem teljesítő hitelek mekkora rendszerkockázati tényezőt jelentenek, aminek a mérséklésére lépéseket kell tenni, ezért a követeléskezelési piacot szabályozó új irányelvet javasol, amely a követelésvásárlás egyszerűsítését és a követeléskezelés egyes szabályainak egységesítését célozza. Lényege, hogy banki követeléseket bármely tagállamban külön engedély nélkül lehessen vásárolni, ugyanakkor a követeléskezelési tevékenység – az irányelv szóhasználatában hitelgondozás – felügyelete és a fogyasztók védelme továbbra is biztosított legyen – mondta Bódizs Kornél, a Makisz elnöke a Világgazdaságnak adott interjújában. 

Hozzátette: az EU jogszabálya a minimalizmus jegyében született, nem vonatkozik minden követelésre, nem foglalkozik részletesen a felügyeleti kérdésekkel, a tevékenység költség- és adatkezelési vonatkozásaival és az adósvédő szervezetekkel sem. Ezek egyébként a hazai jogban sincsenek kielégítően szabályozva, így a szervezet javaslatokat fogalmazott meg a kormánynak, amelyekkel lefedhetők a szakmai igények.

Arra a kérdésre, hogy ha a szabályozási hiányosságokat sikerül kijavítani, akkor kevesebb ügy kerül-e tovább a végrehajtási szakaszba, az elnök azt mondta: a végrehajtás, ami állami kényszer alkalmazásával zajlik, nem szolgálja az adós érdekét, legyen szó inkasszóról, gépjármű vagy ingatlan lefoglalásáról, árveréséről. Szükséges, hogy legyen egy köztes megoldás: megegyezési lehetőség, párbeszéd a felek között, amely információval segíti az adóst, egyúttal kedvezményeket is kínál azoknak az ügyfeleknek, akik készek ebben együttműködni. 

Egy hatékonyan működő rendszer minden gazdaságnak az elengedhetetlen feltétele, de azt a szakaszt, amikor már megszűnt a szolgáltatás, mert felmondta a szerződést a bank vagy a közműszolgáltató, és még nincs végrehajtás, jobban ki kellene használnia az adósnak és a szolgáltatónak is. 

Olyan megoldást kell tehát találni, ami kölcsönösen elfogadható mindkét fél számára; ez a mi dolgunk, a követeléskezelés ezt a munkát végzi el – mondta Bódizs Kornél.

Az elnök szerint a mostani szabályozásnak több szűk keresztmetszete is van. A hazai szabályozás definíciószinten nem ismeri a követeléskezelést mint a jogi eljárások megelőzésére szolgáló eszközt, pedig milliós nagyságrendet tesz ki a követeléskezelők ügyfélköre. Olyan tevékenységről van szó, amely mind a jogosultak, mind pedig az adósok érdekében fellépőknél erős szakmai hátteret igényel. Ezért szeretnénk olyan szabályozást – fogalmazott Bódizs Kornél –, amely erős követelményeket támaszt. A magyar piacon a kezelőknek nem mindig egyértelmű szabályoknak kell megfelelniük.

A Makisz elnöke arról is beszélt: 2022-ben közel 121 ezer kedvezménymegállapodást kötöttek. Szerinte ez nagyon nagy szám, és attól függően lehet még nagyobb, hogy mennyi adóssal sikerül felvenni a kapcsolatot. 

Amikor kialakul a párbeszéd, amelyben tájékoztatni tudjuk a tartozás keletkezéséről, fennállásáról és a kedvezmény lehetőségéről, akkor az esetek jó részében meg tudunk állapodni. Úgy gondoljuk, hogy a megállapodások számát akár meg is duplázhatjuk, ha az ügyfelek elektronikus, telefonos elérhetőségei kezelésére egyértelmű jogszabályi felhatalmazást kapunk. Nehéz lenne egy jövőbeli jogi szabályozás hatását előre pontosan meghatározni, de ez a szám biztosan tovább növelhető egy szigorú, de átlátható jogi környezetben – vélte. 

Borítókép: Bódizs Kornél, a Makisz elnöke (Fotó: Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége)