Közel a teljes foglalkoztatáshoz

Míg a dollárbaloldal kormányzása alatt munkanélküliség volt, addig a nemzeti kormány közel elérte a teljes foglalkoztatottságot, így ma Magyarországon már majd 4,8 millióan dolgoznak – nyilatkozta Czomba Sándor. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár jelezte: 2010-hez képest már több mint négyszázezerrel esett vissza a regisztrált álláskeresők száma.

Magyar Nemzet
2023. 08. 30. 10:21
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint továbbra is rendkívül alacsony a regisztrált álláskeresők száma Magyarországon, augusztusban a háború és az elhibázott szankciók okozta nehéz gazdasági helyzet ellenére is mindössze 228 504 álláskereső szerepelt a nyilvántartásban – ismertette a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy „ez az elmúlt három évtized harmadik legjobb eredménye, egy év alatt háromezerrel, 2010-hez képest pedig már több mint négyszázezerrel esett vissza a regiszterben szereplők száma. 

– Míg a dollárbaloldal kormányzása alatt munkanélküliség volt, addig a nemzeti kormány közel elérte a teljes foglalkoztatottságot, így ma Magyarországon már majd 4,8 millióan dolgoznak – emlékeztetett az államtitkár. Czomba Sándor jelezte: a 2010 óta tett kormányzati intézkedések eredményesek voltak a munkaerő-kínálat növelésében, foglalkoztatási fordulat következett be, a munkanélküliség harmadára csökkent, a hazai aktivitási ráta 63,5 százalékról 78 százalékra nőtt. Ez a javuló trend az elmúlt évben is folytatódott. A gazdaságilag aktív népesség száma egy év alatt 67 ezer fővel emelkedett, amivel az aktivitási ráta 1,1 százalékponttal tovább javult. 

Így ma már a munkavállalási korú férfiak 82,6 százaléka, a nők 73,3 százaléka van jelen a magyar munkaerőpiacon. Ezzel a teljesítménnyel Magyarország az uniós rangsor utolsó előtti helyéről a tagállami lista középmezőnyébe zárkózott fel.

 

Az államtitkár a Kossuth rádiónak is nyilatkozott a foglalkoztatási helyzetről. Ott arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország – matematikailag – nagyjából háromszázezer emberből álló munkaerőpiaci tartalékkal rendelkezik.

– A munkás kezeket mindenképpen biztosítanunk kell ahhoz, hogy a beruházások ide jöjjenek, illetve a már az országban működő cégek tovább tudjanak fejleszteni – fogalmazott a politikus. Ahogy korábban, most is megerősítette, hogy amíg van magyar munkaerő és hajlandó dolgozni, addig őket kell foglalkoztatni. 

Ha azonban már nincs elegendő számú hazai munkaerő, akkor vendégmunkásokban is gondolkodni kell. Utóbbiakról viszont elmondta: fontos, hogy akkor, annyian és azok jöjjenek, akik a gazdasági növekedés fenntartása szempontjából szükségesek.

Czomba Sándor az M1 aktuális csatornán arról is beszélt, hogy csúcsot döntött a részvétel a nyári diákmunka programban, amelybe az eredetileg tervezett 26-27 ezer helyett több mint 29 700 diákot tudtak bevonni. Az államtitkár megemlítette, hogy a program támogatására biztosított 3,5 milliárd forint végül 3,8 milliárd forintra emelkedett. A korábbi évekhez hasonlóan a diákok nyolcvan százalékát az önkormányzatok foglalkoztatták, de a programban résztvevők jelentős számban dolgoztak a vendéglátásban és a mezőgazdaságban is. A politikus szerint mindez azt üzeni, hogy „a fiatalok akarnak és képesek dolgozni”. Czomba Sándor arról is beszélt, hogy a program nyújtotta pénzkereseti lehetőség – a két hónap alatt megszerezhető nettó 140-170 ezer forint – sokat segített a diákoknak a családi kassza kiegészítésében vagy akár a jogosítvány megszerzésében – ismertette a távirati iroda.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza a minap arra hívta fel a figyelmet, hogy a magas foglalkoztatási szint fenntartása a keresetek szempontjából is fontos: a reálbérek szemmel is jól látható növekedéséhez szükséges a munkaerőhiány, a munkaerőért való verseny fennmaradása, éleződése. A szakértő szólt arról is, hogy a munkanélküliségi ráta bár alacsony, 3,9 százalék, volt már ennél alacsonyabb is, 3,3 százalék. Azaz: még lehet tér a foglalkoztatás növelésére. Ezt mutatják a vármegyénkénti adatok is.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Oláh Tibor)
 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.