„Egy átfogó uniós stratégia részeként született meg 2021 végén az az EU-direktíva, amelynek megalkotását az a felismerés motiválta, hogy a nemteljesítő hitelek magas aránya a bankszektor mellett már az egész unió gazdaságát veszélybe sodorhatja. Erre reagálva fogadták el a hitelgondozókra és a hitelfelvásárlókra vonatkozó irányelvet, amit minden tagállamnak – köztük Magyarországnak is – 2023 december 29-ig kell átültetniük a nemzeti jogrendszerbe.
A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége kiemelten fontosnak tartja, hogy a direktíva hazai átültetésének eredményeként megszülető jogszabály a követeléskezelői piacon tiszta helyzetet teremtsen” – fejtette ki a Makisz elnöke.
A Brüsszelben 2021-ben elfogadott irányelv azért fontos, mert kifejezi a követeléskezelői szektor kiemelt gazdasági jelentőségét. Rögzíti, hogy a nemteljesítő hitelek magas állománya komoly rendszerszintű kockázatokat rejt, főként a pénzintézeti szektorra nézve. Arra is rávilágít, hogy mivel nem léteznek közös uniós szabályok a hitelgondozói és a követelésbehajtó tevékenységre, az eltérő nemzeti szabályozás miatt a szektor szereplői nem tudják megfelelően kihasználni a belső (teljes uniós) piac minden előnyét. Ezt figyelembe véve például megkönnyítik a követelésvásárlást, közös keretet és követelményeket állítanak a nemteljesítő hitelmegállapodások hitelfelvásárlói, és a nevükben eljáró hitelgondozók vonatkozásában.
„A szakma bizakodva várja az uniós direktíva magyar jogszabályba ültetését, rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a most megszülető szabályozás törvényi szinten definiálja a követeléskezelés fogalmát, ami Magyarországon, jelenleg csak ajánlások szintjén szabályozott tevékenységet takar. Szemben a követelésvásárlással, amely már szabályozott. Ki kell emelni azt is, hogy az EU-s jogharmonizációval együtt járó piaci liberalizáció kapcsán kulcskérdés, hogy a magyar vállalkozások ne kerüljenek versenyhátrányba, mert miközben a követelésvásárlás Magyarországon szigorú feltételekhez kötött, az uniós direktíva alapján – a Makisz által aggályosnak tartott módon – szakmai tapasztalattal, a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, az ügyfelek fogyasztói jogait is biztosító eljárásrenddel nem rendelkező külföldi magánszemélyek vagy a magyar felügyeletek által nem ellenőrzött külföldi vállalkozások is megjelenhetnek hitelfelvásárlóként” – húzta alá Bódizs Kornél.
Szavai szerint ez a lehetőség még akkor is körültekintő szabályozást igényel, ha az ilyen személyek által megvásárolt követeléseket nem ők, hanem csak a jogszabálynak megfelelő hitelgondozók kezelhetik majd.
A Makisz elnöke úgy látja indokolt a más EU-s országokban alkalmazott követeléskezelési gyakorlatok átvétele, amihez a szakma várja a jogalkotó közreműködését. Ha nem születik a magyar érdekeket figyelembe vevő jogszabályi változás és például egy magyar adóssal szembeni követelést egy német hitelfelvásárló vesz meg, akkor az a német követelésbehajtási módszereket fogja alkalmazni. A működését a magyar hatóságok csak részben, a német hatósággal együttműködve felügyelhetik.
Bódizs Kornél szerint a hazai követeléskezelői piac további tisztulásához és a magyar vállalkozások nemzetközi versenyképességének növeléséhez az EU-s és a magyar terminológiák egységesítésére is szükség van az új jogalkotásban. Példaként hozva erre az unióban használt hitelgondozó fogalmát, aminek a magyar gyakorlatban a követeléskezelő a megfelelője. Ezzel kapcsolatban a Makisz állásfoglalása az – mondta –, hogy a jogbiztonság érdekében a magyar jogban, a hazánkban már megszokott, illetve a polgári törvénykönyvben használt kifejezéseket érdemes tovább használni, az uniós gyakorlatban alkalmazott tartalommal átalakítva.
Borítókép: Illusztráció
