Miért hallgat a német kormány az Északi Áramlat robbantásáról? + videó

Az Északi Áramlat felrobbantása olyan terrorcselekmény, amire a világháború óta nem volt példa. A nyomozás elhúzódása pedig azt üzeni a világ többi részének, hogy egy ilyen volumenű akciót is büntetlenül meg lehet úszni. Arról nem is beszélve, hogy a hallgatás az európai polgárokat is teljesen kiszolgáltatottá teszi a politikailag motivált, spekulatív újságcikkeknek – nyilatkozta Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője.

Magyar Nemzet
2023. 09. 02. 8:28
SCHOLZ, Olaf
Sarm-es-Sejk, 2022. november 8. Olaf Scholz német kancellár az ENSZ 27. nemzetközi éghajlatváltozási konferenciáján (COP27) az egyiptomi Sarm-es-Sejkben 2022. november 8-án. A november 18-ig tartó klímakonferencián mintegy 200 ország küldöttsége vesz rész. MTI/EPA/Sedat Suna Fotó: Sedat Suna
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miért nincs eredménye az Északi Áramlat robbantása körüli nyomozásnak? – tette fel a kérdést a közösségi oldalára feltöltött videóban Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője több érdekességre is felhívta a figyelmet. 

A szakértő emlékeztetett: a német kormány teljesen jelentéktelen ügyekhez több száz nyomozót vezényel, de a kritikus infrastruktúrája ellen elkövetett, történelmi jelentőségű támadás felderítésével csak néhány ügynököt bíz meg. Mégis hogyan lehetséges ez?

A német Spiegel által megkérdezett tisztségviselők szerint a kormánynak egyáltalán nem áll érdekében kideríteni az igazságot. Tudniillik bárki is volt az elkövető, ha kiderülne, annak az adminisztrációra nézve is súlyos következményei lennének.  A lap oknyomozó cikke szerint, minden jel Ukrajnára mutat. 

– Ha a nyomozás ezt az elméletet igazolná, az azt jelentené, hogy a német kormány másfél éve olyan országnak küld fegyvereket, ami megtámadta a kritikus infrastruktúráját. Ez önmagában sem vetne túl jó fényt az adminisztrációra, ráadásul a támogatásokat úgy is le kellene állítani, hogy a politikai vezetés világossá tette, hogy ez szóba sem jöhet – magyarázta az üzletágvezető.

Korábban többen felvetették Amerika, illetve más európai országok lehetséges közreműködését is. Ha a vizsgálatok ezt a verziót igazolnák, az lényegében a nyugati szövetségi rendszervégét jelentené. Időről időre felmerül Oroszország is, mint lehetséges elkövető. A legsúlyosabb következményekkel azonban minden bizonnyal ez a forgatókönyv járna. Németország NATO-tag, így a vezetéke elleni akció a teljes NATO elleni támadásnak minősülne, ami egy új világháború kezdetét is jelenthetné.

– Végül, több korábbi oknyomozó cikk Olaf Scholz német kancellárt is meggyanúsította, hogy tudott az akcióról. És bár nem tűnik valószínűnek, hogy a nyomozóhatóságok erre a következtetésre jussanak, ha mégis megtörténne, az a német történelem egyik legnagyobb botrányát robbanthatná ki. Úgyhogy marad a hallgatás – fogalmazott az üzletágvezető.

Hortay Olivér szerint a Spiegel magyarázata logikus, ugyanakkor felháborító. Az Északi Áramlat felrobbantása olyan terrorcselekmény, amire a világháború óta nem volt példa. A nyomozás elhúzódása pedig azt üzeni a világ többi részének, hogy egy ilyen volumenű akciót is büntetlenül meg lehet úszni. Arról nem is beszélve, hogy a hallgatás az európai polgárokat is teljesen kiszolgáltatottá teszi a politikailag motivált, spekulatív cikkeknek.

– Itt lenne tehát az ideje tiszta vizet önteni a pohárba. Még akkor is, ha az eredmény a politikai vezetésnek kényelmetlen pillanatokat okozna – tette hozzá a szakértő.

 Borítókép: Olaf Scholz német kancellár (Fotó: MTI/EPA/Sedat Suna)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.