Nem okozott meglepetést a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely mai kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően 250 bázisponttal tovább szűkítette a kamatfolyosót, ami ezzel 14 százalékra mérséklődött, így hosszú idő után újra szimmetrikus lett – írta a Világgazdaság. Mindez arra utal, hogy a piaci várakozásoknak megfelelően csökkenhetett az egynapos betéti eszköz kamata, tehát tavaly október után összezárhatott a két kamatszint.
Ezzel tehát fontos szakaszt zárhat le a hazai monetáris politika, jó eséllyel a jegybank kivezeti a tavaly októberben, a piaci turbulenciák idején bevezetett eszközöket, amivel ismét az alapkamat lehet az irányadó ráta.
Nagy kérdés azonban, hogy mikor kezdődik el az alapkamat csökkentése, a nemzetközi és hazai fejlemények arra engednek következtetni, hogy lehet, hogy egyelőre kivár a nemzeti bank.
A Magyar Nemzeti Bank 2021 júniusában indította el kamatemelési ciklusát, ami igazán hektikusra sikeredett. Két ízben a korábbi döntését is felül kellett írnia: előbb 2022 júniusában az inflációs várakozások fokozódásával és az európai energiaválság súlyosbodása nyomán látott forintgyengülés állította kényszerhelyzetbe Matolcsyékat, ekkor 185 bázisponttal, 7,75 százalékra emelték az alapkamatot, majd októberben a pénzpiaci stabilitás megingása miatt kellett lényegében újraindítania az előző hónapban lezárt kamatemelési ciklusát.
Ami a mai döntésben váratlan, az a kamatfolyosó alsó szélének ötven, illetve felső szélének 250 bázispontos csökkentése – ezzel a kamatfolyosó az alapkamat körül szimmetrikus lett – mondta Regős Gábor a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. A mai kamatdöntés kapcsán azonban nem is a konkrét lépések voltak igazán izgalmasak, hanem az, hogy a jegybank mit kommunikál a jövőről: folytatódik-e, és ha igen, milyen ütemben a lazítás. A lazítás folytatása mellett szól az infláció fokozatos mérséklődése, ugyanakkor több olyan tényező is van, amely óvatosságra kell hogy intse a jegybankot. Ezek között három tényezőt érdemes kiemelni: egyrészt a forint az elmúlt időszakban érdemben gyengült, ez pedig ellentétes az inflációs célkitűzéssel, a túl gyors kamatcsökkentés tovább gyengíthetné a forintot. Másrészt a világ nagy jegybankjai, illetve a régiós jegybankok közül eddig csak a lengyel kezdett lazításba, a Fed még a szigorítási ciklusát sem zárta le. Harmadrészt az olajárak elmúlt időszakban tapasztalt emelkedése szintén az infláció növekedése irányába hat.
Ebből következően tehát ha a jegybank folytatja is a lazítást, az nem biztos, hogy októberben bekövetkezik, és biztosan nem a korábbi ütemben folytatódik, a kamatcsökkentés mértéke a korábban vártnál kisebb lehet az árfolyam és az olajár elmúlt időszakbeli alakulása miatt is.
A jegybanknak tehát egyensúlyoznia kell: fő feladata az inflációs célkövetés, ami nagyon nagy óvatosságra int a lazításban, azonban a magas kamatkiadások károsak a költségvetésnek, illetve visszafogják a hitelezést is, így nem szabad túl szigorúnak lenni sem. Ha viszont túlzottan laza a monetáris politika, azzal inflációt generál, és a fogyasztás csökkenésén keresztül mérsékli a gazdasági teljesítményt.
Borítókép: Magyar Nemzeti Bank (Fotó: Kurucz Árpád)
