Vishing és smishing, azaz a hamis banki megkeresések (x)

Az álcázott hívások és üzenetek egyértelműen a kiberbűnözők leginkább kedvelt módszerei közé sorolhatók, amelyekkel a csalók a felhasználók jóhiszeműségére építve igyekeznek eltulajdonítani a személyes adatokat. Cikkünk ezek két alcsoportját, a „vishinget”, vagyis a hamis banki hívásokat, illetve a „smishinget”, azaz a hamis banki üzenetekkel operáló online csalásformákat vizsgálja meg, valamint tájékoztatást ad arról, hogyan lehet elhárítani az ilyen jellegű átveréseket.

Close up on a smartphone in the hands of a man on an overcast, rainy day. Fotó: Georgijevic Forrás: Gettyimages

Egy gyanús, linket vagy képet tartalmazó sms esetében érdemes leellenőrizni az sms részleteit – a küldő telefonszámát, illetve megnevezését – a melléklet megnyitása előtt. Ha csalásról van szó, azt az interneten a telefonszámra való rákeresés valószínűleg bizonyítja, hiszen korábban minden bizonnyal mással is kapcsolatba lépett az adathalász. Továbbá az üzenetben megnevezett cég weboldalán is lehetőség van a szám megbízhatóságának ellenőrzésére. Ha egy sms személyes adatokat kér, például az internetes bankfiók jelszavát, az üzenetet célszerű azonnal törölni. Esetenként előfordulhat, hogy a gyanús sms egy számunkra ismerős telefonszámról érkezik, azonban az ilyen esetekben is érdemes körültekintően eljárni, hiszen lehetséges, hogy az általunk ismert személy is rabul esett az átverésnek, így valójában a csaló veszi fel a kapcsolatot a tőle lopott adatok segítségével. A legfontosabb: amennyiben gyanús telefonhívást vagy sms-t észlelünk, a lehető leghamarabb vegyük fel a kapcsolatot az érintett bankkal! A Magyar Nemzeti Bank társalapításával létrejött Kiberpajzs fő célja a kibercsalások legjellemzőbb típusaival kapcsolatos tájékoztatás, és a lakosság pénzügyi tudatosságának erősítése. A platform ennek mentén tájékoztatja, valamint releváns tanácsokkal látja el a látogatókat a legelterjedtebb kibertámadások kapcsán. (X)

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Getty Images)