A 2030-ig terjedő időszakban tíz kihívási pontot lehet detektálni – mondta Nagy Márton egy szakmai konferencián. Ezek között a három legfontosabb, ahol a kormánynak is feladata van, a másfélszer nagyobb energiaigény, a mintegy 500 ezer új munkaerő és a szállítmányozás fejlesztése.
Abban már a privát szektornak is szerepe van, hogy legyenek nemzeti bajnok vállalataink, hogy haladjon a digitális átállás, csökkenjen az államadósság, fejlődjön a high-tech ipar és javuljanak a demográfiai mutatók.
A Dél-Dunántúlon és Észak-Keleten van a legnagyobb fejlesztési potenciál, főleg a logisztikában, ugyanakkor figyelni kell arra, hogy ne csak raktárparkok terüljenek el mindenfelé. Ezért át kell gondolni, miként kivitelezhető, hogy ne horizontálisan, hanem vertikálisan tároljunk.
Jó adottság, hogy sok és nagy sűrűségű autópályával rendelkezünk, kevés az olyan terület – tíz százalék alatti –, ahonnan egy órán belül ne lenne elérhető gyorsforgalmi út.
A magyar közúti tehergépjármű-forgalom a tranzitútvonalakra koncentrálódik, ami kihívást jelent. Magyarország ugyanis három irányból is belépő pont az Európai Unióba, ezért is támogatja a kormányzat, hogy Románia is csatlakozzon a schengeni övezethez, ugyanakkor Szerbia felől, Röszkénél található a legerősebb belépési pont. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint kritikus, hogy ezen áthaladási ponton javítsunk. A román határátkelők lassúsága megoldódhat a schengeni csatlakozással, Szerbia vonatkozásában azonban nincs ilyen opció, viszont a logisztikában kihagyhatatlan ez az útvonal is.
Nagy Márton kitért a kurrens járműiparra is, amelyben statisztikája szerint 170-180 ezren dolgoznak, miközben a GDP-növekedésből egy százalékpontot ad a logisztika, és 54 százalékos beruházási rátával dolgoznak. A raktármennyiség 2021-ben még egymillió négyzetméter alatt volt, ma már kétmillió felett állt, ebben pedig domináns a vidék.
Nem magyar cégekkel szállíttatjuk el, amit Magyarországon előállítunk. Ez butaság – összegezte a miniszter. Hozzátette: mivel a külföldi fuvarozók 2013–2015 óta folyamatos növekedésben vannak nálunk, és nemzetközi összevetésben is zsugorodik a magyar fuvarozók szerepe – EU-s összevetésben lassan a top tízen kívülre szorulnak –, e területen neki és a kormányzatnak is akad tennivalója. Itt említette a minimális szolgáltatási díj bevezetését és az alvállalkozók számának maximalizálását.
A tárcavezető az előadása végén ismét kitért Röszkére. Megjegyezte, hogy e problémától nem elfordulni kell, hanem nekifogni egy nagyszabású fejlesztési tervnek, amivel nemcsak az országon belül, hanem régiós összevetésben is fontos logisztikai ponttá válhat.
Borítókép: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter (Fotó: Vémi Zoltán)
