– Egyes vállalatok – magas infláció és szűkülő gazdaság mellett is – rekordprofitot termelnek. Hogy hogyan lehetséges ez? – tette fel a kérdést közösségi oldalán Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője magyarázattal is szolgált.
Egyre több elemzés azt mutatja, hogy az Egyesült Államokban és Európában tapasztalható áremelkedésért jelentős részben a cégek mohósága a felelős. És ebben hazánk is érintett. Az angol nyelvű szakirodalomban a jelenséget találóan „greedflacionnek”, vagyis kapzsiság hajtotta inflációnak nevezik. A vállalatok a termelési költségeik növekedését meghaladó mértékben emelik áraikat, amivel a nehéz gazdasági környezetben is képesek rekordprofitot realizálni, viszont a társadalom egészének súlyos problémákat okoznak. A nemzeti bank vizsgálata szerint a magyar áremelkedés mögött is ez az egyik legfontosabb hajtóerő.
– A káros gyakorlattal a vállalatok jellemzően két adottságot használnak ki: vásárlóik kiszolgáltatottságát és saját piaci erőfölényüket. Egyes termékeket a fogyasztók akkor is kénytelenek megvásárolni, ha túlárazottak. Ez az oka például az élelmiszerek fokozott érintettségének is. Nincs mese, enni kell, így – az áremelkedés ellenére – egészen addig vásárolni fogunk, amíg megtehetjük. Ezt pedig a vállalatok is jól tudják – magyarázta Hortay Olivér.
Az üzletágvezető szerint a másik problémát a piaci hatalommal való visszaélés jelenti. Előfordulnak ugyanis olyan vállalatok, amelyek korábban képesek voltak kiszorítani a versenytársaikat a piacról. A vevők tehát már nem tudnak átsétálni egy másik céghez és ott vásárolni, hiszen ez a lehetőség megszűnt. Az új helyzet pedig újabb kiszolgáltatottságot jelent. Nem véletlen, hogy a legtöbb fejtörést a nagy befolyással rendelkező multinacionális vállalatok okozzák.
