Ma az augusztusi kereseti, míg pénteken a szeptemberi foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat közli a Központi Statisztikai Hivatal – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. Emlékeztetett, júliusban az átlagkeresetek 15,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ami lassulást jelent az előző két hónapban mért 17,9, illetve 16 százalék után. Tekintettel a 17,6 százalékos inflációra, a reálkeresetek két százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. Augusztusra az infláció 16,4 százalékra, míg szeptemberre 12,2 százalékra mérséklődött, azaz várhatóan a reálkeresetek éves alapú változása szeptemberben – szerencsés esetben talán már augusztusban – visszatért a pozitív tartományba. Ugyanakkor remélhető, hogy augusztusban a keresetemelkedés dinamikája ismét erőteljesebbé válik, amiben segíthet a Szép-kártya maximálisan adható keretének megemelése.

Tartósan magas szinten a foglalkoztatás
A foglalkoztatás hazánkban stabilan magas szinten alakul – húzta alá Regős Gábor: júliusban 4 709 000 főt tett ki, ami az egy évvel korábbinál 12 ezer fővel magasabb. A munkanélküliségi ráta alacsony szinten, négy százalékon állt, ami egy év alatt 0,4 százalékpontos emelkedést jelent. Éves összehasonlításban tehát egyszerre nőtt a munkanélküliek és a foglalkoztatottak száma, ami a munkaerőpiaci aktivitás növekedésére utal – részben az ukrajnai menekültek munkaerőpiaci integrációja, részben pedig a megélhetési költségek növekedése miatt – magyarázta a vezető közgazdász. Bár a foglalkoztatottak adata hónapról hónapra érdemi ingadozást mutat, gyökeres változásra a kedvező munkaerőpiaci adatokban nem számítunk. Az is látható ugyanakkor, hogy a hazai munkaerőpiacon még találhatók tartalékok – bár azok száma korlátozott és mozgósításuk sem egyszerű – fűzte hozzá.
Kamatdöntő ülés és lakásárindex
Az MNB e heti adatszolgáltatásai közül a csütörtökön megjelenő második negyedéves lakásárindexet érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. Az első negyedévben a lakásárak a tavaly év végi csökkenést követően ismét emelkedni kezdtek. Országos szinten a lakásárak éves alapon 4,7 százalékkal emelkedtek, míg negyedéves alapon a drágulás 1,2 százalék volt. Ezen belül azonban
az egyes településtípusokat eltérő folyamatok jellemezték: éves alapon a legnagyobb drágulás a fővárost jellemezte (10,1 százalék), miközben a vidéki városokban 9,0 százalékkal nőttek az árak. Ezzel szemben a községekben 5,6 százalékkal csökkentek az árak éves alapon – ez pedig a kereslet alakulását jelzi:
a magyar családok inkább a városokban és a fővárosban keresik a lakásokat, míg a községekben kevésbé szeretnének új lakást vásárolni.