Magas foglalkoztatottság mellett ősztől már nőhetnek a reálbérek

Szeptemberben már növekedésnek indulhatnak a reálbérek. A foglalkoztatottság tartósan magas, gyökeres változás ebben nem várható. A lapunknak nyilatkozó szakértő a kamatdöntő ülésen a nemzetközi környezet tükrében csak óvatos lazításra számít. Európát nézve összességében csökkenhetnek az államadósságok. Az új becslésből megtudhatjuk, hogy a harmadik negyedévben tudott-e fokozódni az Egyesült Államok gazdasági növekedése.

Budapest, 2020. február 25. Vásárló az Aldi diszkontlánc I. kerületi, Mészáros utcai üzletében 2020. február 25-én. Továbbra is a részmunkaidõs foglalkoztatási modellt alkalmazza az Aldi Magyarország, mert tapasztalataik szerint ez a legjobb megoldás a megfelelõ létszámú munkaerõ biztosítására. A diszkontlánc a februári adatok szerint mintegy 3800 dolgozót foglalkoztat 144 magyarországi üzletében és biatorbágyi központjában, de csak 10-20 százalékuk dolgozik teljes, heti 40 órás munkaidõben. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Kedden tartja soron következő ülését a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Szeptemberben a tanács száz bázisponttal csökkentette az egynapos betéti eszköz kamatát, amely így elérte az alapkamatot, ezzel pedig el is veszítette külön eszközként való fenntartásának értelmét. Ennek eredményeként a jegybank az eszköz kivezetéséről döntött, és a tartalékszámla lett az irányadó eszköz. Míg a szeptemberi lépés előre ismert volt, most nem ennyire tudható előre, hogy mit fog lépni a jegybank: folytatja-e a lazítást, és ha igen, milyen ütemben. A gyenge forintárfolyam, illetve a nemzetközi környezet alakulása (háborúk, Fed le nem zárt kamatemelési ciklusa) miatt legfeljebb nagyon óvatos lazítást hajthat végre – magyarázta Regős Gábor. Egyúttal emlékeztetett, a jegybanki vezetés korábban azt is hangsúlyozta, hogy a pozitív reálkamatot kívánja tartani. Tekintettel a 12,2 százalékos inflációra, ez azt jelenti, hogy a lazítás mértéke legfeljebb 50 bázispont lehet, azonban valószínűbb egy ennél kisebb, 25 bázispontos lazítás – ha egyáltalán történik kamatcsökkentés. A kismértékű kamatcsökkentés vagy a kamat szinten tartása üzenet lenne a piacoknak arra vonatkozóan, hogy a jegybank valóban szigorú monetáris politikát tervez folytatni.

Az eurózóna tagállamai

Az Eurostat adatközlései közül a hétfőn megjelenő, második negyedéves költségvetésihiány- és államadósságadatokat érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. Ismertette, az első negyedévben az eurózóna szezonálisan kiigazított költségvetési hiánya a GDP 3,2 százalékát tette ki, míg az Európai Unió egészét tekintve ez az arány három százalékot ért el.  Ez mindkét esetben javulás a negyedik negyedéves 4,7, illetve 4,5 százalékhoz képest, azonban az egy évvel korábbi, az orosz–ukrán háború által még kevéssé befolyásolt 2,7, illetve 2,4 százaléknál kedvezőtlenebb. A nyers adatok szerinti deficit az eurózónában 4,2, míg az Európai Unióban négy százalék volt. A legnagyobb hiányt Olaszország (12,1 százalék), Magyarország (11,2 százalék) és Belgium  (10,0 százalék) érte el, míg több tagország (például Ciprus 4,8 százalék, Dánia 2,8 százalék, Hollandia 2,4 százalék) többletet tudott felmutatni. 

Az első negyedév végére az eurózóna államadóssága a tavaly év végi 91,4 százalékról 91,2 százalékra mérséklődött, amely éves alapon 3,8 százalékpontos csökkenést jelent. Az Európai Unióban az adósságráta a negyedév végén 83,7 százalékon állt, ami negyedéves alapon 0,1 százalékpontos, éves alapon pedig 3,7 százalékpontos mérséklődés. 

A legnagyobb adósság a déli országokat jellemezte:

Görögországot (168,3 százalék), Olaszországot (143,5 százalék), Portugáliát (113,8 százalék), illetve Spanyolországot (112,8 százalék), de nem sokkal maradt el Franciaország (112,4 százalék) mutatója sem. Ezzel szemben a GDP-arányos adósságmutató Észtországban (17,2 százalék), Bulgáriában (22,5 százalék), valamint Luxemburgban (28,0 százalék) volt a legkisebb.

Az Egyesült Államok GDP-je és az EKB döntése

Az Egyesült Államok esetében a csütörtökön megjelenő, harmadik negyedéves GDP-gyorsbecslést érdemes kiemelni. A második negyedévben az évesített negyedéves alapú bővülés 2,1 százalékra csökkent az előző negyedéves 2,2 százalékról, míg az éves bővülés 1,7 százalékról 2,4 százalékra gyorsult. Az új becslésből megtudhatjuk, hogy a harmadik negyedévben tudott-e fokozódni az Egyesült Államok gazdasági növekedése.

A monetáris politikában az EKB csütörtöki döntésére lesz érdemes figyelni. Az EKB legutóbbi, szeptemberi ülésén szigorításról döntött, 25 bázisponttal 4,5 százalékra emelte irányadó rátáját. Ezzel az EKB lezárta kamatemelési ciklusát. Arról, hogy a mostani kamatszintet meddig kívánja fenntartani, adatvezérelt üzemmódban dönt. A mostani döntés kapcsán tehát elsősorban az azt kísérő kommunikációt lesz érdemes figyelni.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)