Ma az augusztusi kereseti, míg pénteken a szeptemberi foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat közli a Központi Statisztikai Hivatal – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. Emlékeztetett, júliusban az átlagkeresetek 15,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ami lassulást jelent az előző két hónapban mért 17,9, illetve 16 százalék után. Tekintettel a 17,6 százalékos inflációra, a reálkeresetek két százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. Augusztusra az infláció 16,4 százalékra, míg szeptemberre 12,2 százalékra mérséklődött, azaz várhatóan a reálkeresetek éves alapú változása szeptemberben – szerencsés esetben talán már augusztusban – visszatért a pozitív tartományba. Ugyanakkor remélhető, hogy augusztusban a keresetemelkedés dinamikája ismét erőteljesebbé válik, amiben segíthet a Szép-kártya maximálisan adható keretének megemelése.
Tartósan magas szinten a foglalkoztatás
A foglalkoztatás hazánkban stabilan magas szinten alakul – húzta alá Regős Gábor: júliusban 4 709 000 főt tett ki, ami az egy évvel korábbinál 12 ezer fővel magasabb. A munkanélküliségi ráta alacsony szinten, négy százalékon állt, ami egy év alatt 0,4 százalékpontos emelkedést jelent. Éves összehasonlításban tehát egyszerre nőtt a munkanélküliek és a foglalkoztatottak száma, ami a munkaerőpiaci aktivitás növekedésére utal – részben az ukrajnai menekültek munkaerőpiaci integrációja, részben pedig a megélhetési költségek növekedése miatt – magyarázta a vezető közgazdász. Bár a foglalkoztatottak adata hónapról hónapra érdemi ingadozást mutat, gyökeres változásra a kedvező munkaerőpiaci adatokban nem számítunk. Az is látható ugyanakkor, hogy a hazai munkaerőpiacon még találhatók tartalékok – bár azok száma korlátozott és mozgósításuk sem egyszerű – fűzte hozzá.
Kamatdöntő ülés és lakásárindex
Az MNB e heti adatszolgáltatásai közül a csütörtökön megjelenő második negyedéves lakásárindexet érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. Az első negyedévben a lakásárak a tavaly év végi csökkenést követően ismét emelkedni kezdtek. Országos szinten a lakásárak éves alapon 4,7 százalékkal emelkedtek, míg negyedéves alapon a drágulás 1,2 százalék volt. Ezen belül azonban
az egyes településtípusokat eltérő folyamatok jellemezték: éves alapon a legnagyobb drágulás a fővárost jellemezte (10,1 százalék), miközben a vidéki városokban 9,0 százalékkal nőttek az árak. Ezzel szemben a községekben 5,6 százalékkal csökkentek az árak éves alapon – ez pedig a kereslet alakulását jelzi:
a magyar családok inkább a városokban és a fővárosban keresik a lakásokat, míg a községekben kevésbé szeretnének új lakást vásárolni.
Kedden tartja soron következő ülését a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Szeptemberben a tanács száz bázisponttal csökkentette az egynapos betéti eszköz kamatát, amely így elérte az alapkamatot, ezzel pedig el is veszítette külön eszközként való fenntartásának értelmét. Ennek eredményeként a jegybank az eszköz kivezetéséről döntött, és a tartalékszámla lett az irányadó eszköz. Míg a szeptemberi lépés előre ismert volt, most nem ennyire tudható előre, hogy mit fog lépni a jegybank: folytatja-e a lazítást, és ha igen, milyen ütemben. A gyenge forintárfolyam, illetve a nemzetközi környezet alakulása (háborúk, Fed le nem zárt kamatemelési ciklusa) miatt legfeljebb nagyon óvatos lazítást hajthat végre – magyarázta Regős Gábor. Egyúttal emlékeztetett, a jegybanki vezetés korábban azt is hangsúlyozta, hogy a pozitív reálkamatot kívánja tartani. Tekintettel a 12,2 százalékos inflációra, ez azt jelenti, hogy a lazítás mértéke legfeljebb 50 bázispont lehet, azonban valószínűbb egy ennél kisebb, 25 bázispontos lazítás – ha egyáltalán történik kamatcsökkentés. A kismértékű kamatcsökkentés vagy a kamat szinten tartása üzenet lenne a piacoknak arra vonatkozóan, hogy a jegybank valóban szigorú monetáris politikát tervez folytatni.
Az eurózóna tagállamai
Az Eurostat adatközlései közül a hétfőn megjelenő, második negyedéves költségvetésihiány- és államadósságadatokat érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. Ismertette, az első negyedévben az eurózóna szezonálisan kiigazított költségvetési hiánya a GDP 3,2 százalékát tette ki, míg az Európai Unió egészét tekintve ez az arány három százalékot ért el. Ez mindkét esetben javulás a negyedik negyedéves 4,7, illetve 4,5 százalékhoz képest, azonban az egy évvel korábbi, az orosz–ukrán háború által még kevéssé befolyásolt 2,7, illetve 2,4 százaléknál kedvezőtlenebb. A nyers adatok szerinti deficit az eurózónában 4,2, míg az Európai Unióban négy százalék volt. A legnagyobb hiányt Olaszország (12,1 százalék), Magyarország (11,2 százalék) és Belgium (10,0 százalék) érte el, míg több tagország (például Ciprus 4,8 százalék, Dánia 2,8 százalék, Hollandia 2,4 százalék) többletet tudott felmutatni.
Az első negyedév végére az eurózóna államadóssága a tavaly év végi 91,4 százalékról 91,2 százalékra mérséklődött, amely éves alapon 3,8 százalékpontos csökkenést jelent. Az Európai Unióban az adósságráta a negyedév végén 83,7 százalékon állt, ami negyedéves alapon 0,1 százalékpontos, éves alapon pedig 3,7 százalékpontos mérséklődés.
A legnagyobb adósság a déli országokat jellemezte:
Görögországot (168,3 százalék), Olaszországot (143,5 százalék), Portugáliát (113,8 százalék), illetve Spanyolországot (112,8 százalék), de nem sokkal maradt el Franciaország (112,4 százalék) mutatója sem. Ezzel szemben a GDP-arányos adósságmutató Észtországban (17,2 százalék), Bulgáriában (22,5 százalék), valamint Luxemburgban (28,0 százalék) volt a legkisebb.
Az Egyesült Államok GDP-je és az EKB döntése
Az Egyesült Államok esetében a csütörtökön megjelenő, harmadik negyedéves GDP-gyorsbecslést érdemes kiemelni. A második negyedévben az évesített negyedéves alapú bővülés 2,1 százalékra csökkent az előző negyedéves 2,2 százalékról, míg az éves bővülés 1,7 százalékról 2,4 százalékra gyorsult. Az új becslésből megtudhatjuk, hogy a harmadik negyedévben tudott-e fokozódni az Egyesült Államok gazdasági növekedése.
A monetáris politikában az EKB csütörtöki döntésére lesz érdemes figyelni. Az EKB legutóbbi, szeptemberi ülésén szigorításról döntött, 25 bázisponttal 4,5 százalékra emelte irányadó rátáját. Ezzel az EKB lezárta kamatemelési ciklusát. Arról, hogy a mostani kamatszintet meddig kívánja fenntartani, adatvezérelt üzemmódban dönt. A mostani döntés kapcsán tehát elsősorban az azt kísérő kommunikációt lesz érdemes figyelni.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
