Válságállónak bizonyul az elmúlt évek nagy eredménye

A foglalkoztatás továbbra is magas szinten, a koronavírus-járvány előtti csúcsa felett alakul. A gazdaság gyengélkedése nem látszik az adatokban, a munkaerőpiac ellenállónak bizonyul a nehézségekkel szemben. Ennek hátterében több tényező húzódik meg.

2023. 09. 29. 8:43
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Augusztusban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,709 millió főre emelkedett. A férfiak körében 22 ezer fős növekedés, a nőknél tízezres csökkenést mutatnak a számok – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal. A június–augusztusi időszakban a foglalkoztatottak száma 4,721 millió fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma az előző évhez képest lényegében nem változott, a külföldön dolgozóké 22 ezerrel nőtt, a közfoglalkoztatottaké pedig nyolcezerrel csökkent. A munkanélküliek száma augusztusban 195 ezer fő, a munkanélküliségi ráta négy százalék volt. A június–augusztusi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 34 ezer fővel kétszázezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal 4,1 százalékra nőtt. 

– A magyar gazdaság és a magyar munkaerőpiac válságálló, hiszen a háború és az elhibázott szankciók sújtotta nehéz gazdasági helyzetben is tovább nőtt a foglalkoztatottak száma – nyilatkozta Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Jelezte: a hazai munkanélküliségi ráta az Európai Unióban a hetedik legalacsonyabb. 

– Egymillió fővel dolgoznak többen, mint a dollárbaloldal kormányzása idején. Ezt az eredményt meg kell őrizni, és továbbra is meg kell védeni a családokat és a munkahelyeket a szankciók káros hatásaitól. Éppen ezért 2023 az infláció csökkentésének éve, 2024 pedig a gazdasági növekedésé lesz – fogalmazott.

Czomba Sándor emlékeztetett arra, hogy a kormány a szankciós infláció ellen többek közt az online árfigyelővel és a kötelező akciózással küzd, míg a gazdasági növekedést a Baross Gábor-programokon, a Széchenyi-kártya-programon keresztül és a kamatstoppal támogatja. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az intézkedések működnek: a szankciós élelmiszer-infláció már megfeleződött, a gazdaságfejlesztési programok pedig 1,5 százalékponttal járulnak hozzá a növekedéshez.

– A kormány intézkedéseinek köszönhetően a fogyasztás lendületre kap, miközben tovább folytatódik a termelés és a beruházások növekedése, a külföldi működő tőke beáramlása, valamint fennmarad az export dinamikus bővülése is, amely hozzájárul a gazdasági növekedés gyors helyreállásához – tette hozzá.

– A foglalkoztatás változatlanul magas szinten, számottevően a koronavírus-járvány előtti csúcsa felett alakul, vagyis a gazdaság gyengélkedése továbbra sem látszik az adatokban, a munkaerőpiac ellenállónak bizonyult a gazdasági teljesítmény csökkenése ellenére is – közölte Horváth Diána, a Makronóm Intézet elemzője. A szakértő szerint mindennek hátterében a munkaerőhiány jelensége húzódik meg: a vállalatok nem bocsátják el munkavállalóikat, mivel a gazdasági teljesítmény beindulásával a pótlásuk nehézségekbe ütközne. Akiket pedig elbocsátanak, azok el tudnak helyezkedni az üres álláshelyek valamelyikében. Változatlanul növekszik a külföldön dolgozók száma, ugyanakkor a koronavírus-járvány előtti szintjét még nem érte el, míg a közfoglalkoztatásban dolgozóké tovább csökkent, vagyis ők is egyre inkább el tudnak helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon.

– A munkanélküliségi ráta kismértékben, 0,1 százalékponttal emelkedett, amelynek hátterében a gazdasági aktivitás fokozódása húzódik meg: az emelkedő megélhetési költségek nyomán egyre többen kezdenek el állást keresni, valamint az Ukrajnából érkező menekültek is egyre nagyobb számban jelennek meg a munkaerőpiacon – magyarázta az elemző.

Horváth Dinána végül hozzátette: látható, hogy a foglalkoztatás magas szinten tetőzik, ami a keresetek alakulását is befolyásolja. A munkaerőhiány érdemben hozzájárul a béremelkedéshez, ami az infláció csökkenése mellett a reálbér-növekedés visszatértét is támogatja. A feszes munkaerőpiac ugyanakkor azt is jelenti, hogy a jövőben már a magasabb hozzáadott értékű álláshelyek kialakítására helyeződik a hangsúly, ami ugyancsak a bérek emelkedését támogatja, de a gazdasági teljesítmény fokozódásához is hozzájárul.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)
 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.