A Brent olaj ára 3,6 százalékkal, hordónként 87,65 dollárra emelkedett hétfőn kora délutánra, az Egyesült Államokban irányadó West Texas Intermediate (WTI) 4,1 százalékkal, hordónként 86,15 százalékkal drágult, miután a múlt héten 11, illetve több mint nyolc százalékkal esett a romló makrogazdasági kilátások következtében – jelezte a Világgazdaság.
– Az Izrael elleni támadás további kockázati prémiumot adott az olajáraknak, mivel a piac már így is rendkívül szűkös az OPEC+ termeléskorlátozások miatt, és ez elméletileg tovább szoríthatja a kínálatot – mondta a Reutersnek Craig Erlam, az OANDA munkatársa.
A Hamász szombaton az elmúlt évtizedek legnagyobb katonai támadását indította Izrael ellen, ami megtorló izraeli légicsapások hullámát váltotta ki a Gázai övezetben. Az erőszak kitörése azzal fenyeget, hogy kisiklatja az Egyesült Államok erőfeszítéseit a Szaúd-Arábia és Izrael közötti közeledés közvetítésére, amelynek keretében a királyság normalizálná a kapcsolatokat Izraellel, cserébe a Washington és Rijád közötti védelmi megállapodásért.
Szaúdi tisztviselők pénteken állítólag közölték a Fehér Házzal, hogy a javasolt izraeli megállapodás részeként hajlandók jövőre növelni a termelést. Rijád és Moszkva 2023 végéig együttesen napi 1,3 millió hordó önkéntes csökkentésben állapodott meg – emlékeztetett a hírügynökség.
Elemzők szerint a konfliktus következményei közé tartozhat az iráni export esetleges lassulása, amely az amerikai szankciók ellenére jelentősen, napi 600 ezer hordóval nőtt az elmúlt évben, a tárolt nyersolajat pedig értékesítették, ami enyhít a Szaúd-Arábia és Oroszország által okozott hiányon.
– Amennyiben a figyelem Irán felé fordul, fennáll a lehetősége annak, hogy szigorúbb szankciókat vezetnek be, ami potenciálisan ellátási korlátozásokhoz és a piaci feltételek szigorodásához vezethet – figyelmeztetett Ole Hansen, a Saxobank szakértője.
