Drágult az olaj, erősödött a dollár, gyengült a forint a hétvégén a palesztin Hamász szervezet és Izrael között kitört háború miatt, de a konfliktus hatására kirajzolódó felpattanások egyelőre nem tudták átrajzolni a hosszabb piaci hullámokat – írja a Világgazdaság. Kivételt ez alól az izraeli sékel, amely félévtizedes mélypontra süllyedt.
Nem véletlen, hogy az izraeli jegybank már bejelentette, hogy megtámasztja az árfolyamot, egyúttal likviditást biztosít, s a nyílt piaci intervenció során 30 milliárd dollárnyi tartalékot égetnek el, amit még 15 milliárd dollár értékben swapokkal is kiegészítenek. A Bank of Israel a megalapítása óta először ad el dollárt a piacon.
Drágul az olaj
A Hamász Izrael elleni támadása nyomán az olaj hordónkénti ára hétvégén 89 dollárnál is járt. A globális benchmarknak számító Brent nyersolaj határidős jegyzése 4 százalékkal, hordónként 87,97 dollárra emelkedett, míg az amerikai piacon irányadó West Texas Intermediate nyersolaj határidős jegyzése 4,3 százalékkal, hordónként 86,36 dollárra emelkedett hétfőn Ázsiában.
Nagyon elenyésző az olajtermelés ebben a régióban, de a piac reflexszerűen árazza a konfliktus eszkalációjának lehetőségét
– mondta Kelvin Yew, az Ocean Leonid Investments árukereskedelmi cég vezető olajkereskedője.
Az olajpiac többek közt azt a kockázatot árazza, hogy a Hamászt támogató Irán elleni szankciók feloldását megakadályozza az Egyesült Államok. Emellett a konfliktus megnehezítheti a Biden-adminisztráció törekvését, hogy Izrael és Szaúd-Arábia viszonyát normalizálja, s a királyságot az olajtermelés növelésére késztesse.
Ugyanakkor a háborús olajáremelkedés nem tudta kompenzálni a piac kifáradásának hatását – mutat rá a Világgazdaság cikke.
Az elmúlt hetekben ugyanis a 100 dolláros olajárprognózisok hatására a rövid távú szállításra szánt olaj ára nagyobb mértékben emelkedett, mint a távolabbi határidőké, ez pedig előre hozott vásárlásokat jelzett, s ennek nyomán a vételi erő gyengült. A háborút megelőző héten a nyersolaj ára 11 százalékot esett.