– Németország a már leállított szénerőműveit is újranyitja. Ez aztán a zöld fordulat! - hívta fel a figyelmet a fejleményekre közösségi oldalára feltöltött bejegyzésében Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője a részletekről is beszélt.
A szakértő emlékeztetett arra, hogy Németország energiaellátása egyre feszesebbé válik. A kormány – a szakmai szervezetek és a közvélemény tiltakozása ellenére – tavasszal az utolsó három atomerőművet is bezárta. A cseppfolyósított földgáz felhasználásához újonnan épített LNG-létesítmények csak részben tudják pótolni a kieső orosz gázt, a drága finanszírozás pedig visszafogja a megújulók terjedését. A gazdasági recesszió csökkenti ugyan a fogyasztást, de ez nem ellensúlyozza a kieső kapacitásokat. Németország tehát visszatért a jó öreg széntüzeléshez.
– Két év alatt a szénből előállított villamos energia mennyisége több mint harmadával növekedett Németországban. A technológia csúcsra járatásának köszönhetően, a német energiamixben a széntüzelés aránya 2020 és 2022 között 24 százalékról 31 százalékra emelkedett. Ezzel összefüggésben, a szektor üvegházhatású gázkibocsátása is drasztikusan, csaknem ötödével nőtt – sorolta a tényeket Hortay Olivér. Az üzletágvezető jelezte: ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy a tendencia folytatódik.
A német kormány ugyanis jóváhagyta, hogy a vállalatok a már leállított lignittüzelésű erőműveket is újranyissák. A döntés különösen annak fényében abszurd, hogy a kormánykoalíció tagjai nemrég még azon vitáztak, hogy a szén teljes kivezetésének céldátumát 2038-ról 2030-ra módosítsák-e vagy sem.
– A klímavédelmi vállalások szigorításának fő szószólója ráadásul a Zöldek társelnöke, Robert Habeck volt, aki politikai karrierjét lényegében a szén, a gáz (különösen a cseppfolyósított gáz) és az atomenergia kivezetésére építette – hangsúlyozta az üzletágvezető. Ehhez képest amióta Habeck zöldminiszter lett, személyesen adja át az LNG-létesítményeket, és utat nyitott a szénfelhasználás növekedése előtt is. Az egyetlen, amihez a politikus a végsőkig ragaszkodik: az az atomenergia tiltása.
– De vajon nem lett volna célszerűbb fordítva eljárni, azaz az atomenergiában engedni, a szén és gáz esetében pedig ellentartani? Már csak a zöldcélok miatt is – tette végül hozzá Hortay Olivér.