Fontos mérföldkőhöz érkezett októberben az infláció

Az enyhülő inflációs nyomást jelzi a maginfláció mérséklődése is.

Budaörs, 2023. július 12. Az árusítótér ártájékoztató táblákkal az idén július elsején indult online árfigyelõ rendszer kapcsán tartott sajtótájékoztatón a budaörsi Tesco bevásárlóközpontban 2023. július 12-én. Az online árfigyelõ rendszer hatékony fejlesztésnek bizonyult az infláció letörésére, arra, hogy "hatékonyan vegyük föl a szankciós inflációval szemben a versenyt" – mondta Szentkirályi Alexandra kormányszóvivõ. MTI/Lakatos Péter Fotó: Lakatos Péter

Fontos mérföldkőhöz érkezett októberben az infláció, és ha csak hajszálnyival is, de 10 százalék alá csökkent – kommentálta a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatait Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. 

Hangsúlyozta: a dezinflációs folyamatok tehát a korábban vártnál gyorsabban történnek: az év elején még sokan abban is kételkedtek, hogy az egy számjegyű infláció decemberre elérhető, de az októberi teljesülés még az elmúlt hónapokban sem volt biztosra vehető. Az egy számjegyű infláció természetesen nem az inflációs cél elérését jelenti, a pénzromlás további leszorításán még dolgozni kell – és ebből a szempontból a januári áremelések mértéke lesz a fő kérdés. Az év egészét tekintve az infláció 17,7-17,8 százalékot tehet ki, míg decemberre 7 százalék alá csökkenhet – jelezte Regős Gábor. 

Az élelmiszerek árának havi alapú minimális, 0,1 százalékos mérséklődését kedvező hírnek nevezte az elemző, de hozzátette: a drágulás éves alapon még így is jelentős, 10,4 százalékos. Bár ez az áremelkedési ütem a korábbinál már jóval alacsonyabb, a megemelkedett árak már velünk maradtak. Havi alapon több terméknél volt egy százalékot meghaladó árcsökkenés, mint például a cukornál, a burgonyánál vagy a sajtnál. Ugyanakkor a csokoládé, illetve a kakaó 2,2 százalékkal drágult egy hónap alatt, azaz az egyes termékcsoportok árváltozása eltérően alakult az élelmiszereken belül. Havi alapon jelentősebb árváltozás a főbb termékcsoportok közül a ruházkodási cikkeknél történt, itt 3,2 százalékkal emelkedtek az árak, az éves drágulás pedig 7,8 százalék volt.

A mai adat alapján a jegybank novemberben folytathatja a monetáris kondíciók lazítását – jegyezte meg Regős Gábor. Elmondta: ennek mértéke ismét erőteljes, 75 bázispontos lehet.

A nyugdíjas-infláció még nagyobb mértékben csökkent

Fontos megemlíteni, hogy szeptember után októberben is az átlagosnál alacsonyabb volt a nyugdíjasok inflációja, 9,1 százalék, ami az élelmiszerek erőteljesebb dezinflációjából ered.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az adatokat kommentálva lapunknak azt mondta, az egyik meglepetést az élelmiszerek árának csökkenése jelentette. Ezen belül érezhetően olcsóbb lett a zöldség-gyümölcs, amiben az erősebb forintárfolyamnak és az energiaárak csökkenésének is lehetett szerepe. 

Az elemző szerint pontosan emiatt lehetett az októberi inflációs adatnál még kedvezőbb a nyugdíjas-infláció 9,1 százalékos mértéke, ugyanis a nyugdíjas fogyasztói kosárban hangsúlyosabb tételt képviselnek az élelmiszerek és a háztartási energia.

Az élelmiszerárakon belül kiemelhető még Németh Dávid szerint a tejtermékek árának csökkenése, ami elsőre nem tűnik látványosnak. Hozzátette még, pozitív trend az is, hogy a feldolgozatlan élelmiszer ára csökkent, mert ez kihat a feldolgozottakra is. A pozitív árváltozásban ezeken kívül szerepe lehetett még az árfigyelőnek is, amelynek hatására a szereplők nem voltak érdekeltek az áremelésben. Ugyanakkor a belső kereslet, a kiskereskedelmi forgalom még mindig gyenge, és a kedvezőtlen tényezők között említette a szolgáltatások árát is.

Enyhébb az árnyomás a gazdaságban

A várakozásoknál kissé kedvezőbbnek nevezte a 9,9 százalékos adatot Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője. Az előző hónaphoz képesti átárazás –0,1 százalékos volt, ami a vártnál is enyhébb árnyomásra utal a gazdaságban. Szintén az enyhülő inflációs nyomást jelzi, hogy a maginfláció 10,9 százalékra mérséklődött az előző havi 13,1 százalékról – hívta fel a figyelmet.

A folyamatot jelenleg még döntően bázishatások okozzák, kikerült a háztartási piaci energiaárak egy évvel ezelőtti meredek emelkedése és negatívba váltott az üteme, valamint az élelmiszerárakban az egy évvel korábban még jelen lévő kiugró áremelkedés is lassult, bár kismértékben továbbra is az inflációs átlag feletti. 

Az érdemben mérséklődő inflációhoz hozzájárult, hogy részben a forinterősödésnek, részben a lassuló keresletnek köszönhetően a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése is megállt, amit a szolgáltatások érdemben nem lassuló áremelkedése és a továbbra is 30 százalékos emelkedést mutató üzemanyagárak ellensúlyoztak negatív irányba.

Mi várható az év további részében és jövőre? 

Az év utolsó hónapjaiban az erőteljes bázishatások, a lassuló fogyasztás és kereslet, az élelmiszereknél megjelenő egyre szélesebb körű árkorrekciók és akciók, illetve a versenyt erősítő lépéseknek, továbbá a forinterősödésből következő, tartós cikkeknél látható kifulladó áremelkedés miatt az infláció további mérséklődésére számítunk – fogalmazott Horváth András. Szerinte a bázishatásokban szerepet játszik, hogy a nemzetközi nyersanyag- és energiaárak többségében már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban.

Az üzemanyagárak emelkedése, valamint a szolgáltatások jelentős részénél továbbra is megfigyelhető áremelkedés mérséklik az infláció csökkenésének folyamatát, azonban összességében az év utolsó hónapjára így is kissé 7 százalék alatti árindexszel számol az MBH Bank vezető elemzője. 

Idén az éves átlagos inflációs ráta 17,8 százalék lehet, a jövő évben pedig az üzemanyagok év eleji jövedékiadó-emelése ellenére 3,9 százalékos lehet az éves átlagos ráta, azonban a piaci szereplők év eleji átárazási döntéseinek mértéke hordozhat kockázatot – figyelmeztet az elemző.

Ami a közeljövő kilátásait illeti, Németh Dávid úgy véli, a következő egy-két hónapban nem várható negatív változás, sőt folytatódhat a kedvező tendencia. Az év végére hét, még kedvezőbb esetben hat és fél százalékra is eshet az infláció mértéke. Ezt erősítheti az is, ha a mértékadó Brent nyersolaj ára év végéig a jelenlegi nyolcvandolláros szint körül marad, ami az üzemanyagok árára gyakorol kedvező hatást. Ez a tétel egyébként szintén kedvezőbben alakult a vártnál Németh Dávid szerint, így ugyancsak szerepe van abban, hogy tíz százalék alatti szintre kerülhetett az infláció, emellett a tűzifa ára is csökkent.

Jövőre több tényező is befolyásolhatja az inflációt Németh Dávid szerint. Meghatározóak lehetnek az év eleji átárazások, amelyek az idei adatokat veszik alapul, például az autópálya-matrica, az üzemanyagok jövedéki adójának változása, illetve a palackok kötelező visszaváltása. Ugyanakkor a minimálbér jelentősen emelkedik jövőre, a magánszektorban is tízszázalékos béremelés várható, ezen felül, ahogyan írtuk, már nőnek az átlagkeresetek, amelyre egyébként több elemzői várakozás is utal. A reálbér-emelkedés élénkítheti a fogyasztást, a növekvő kereslet pedig megakaszthatja az infláció lassulásának folyamatát. A következő egy-két hónapban ettől viszont még nem kell tartani.

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/Lakatos Péter)