– Sajnos a nyugat-európai politikusoknak még ez sem elég. Vannak, akik már Kelet és Nyugat blokkokra osztását, a kínai és az európai gazdaság egymástól való elszigetelését szorgalmazzák. Mi azt gondoljuk, hogy az igazi veszélyt, az igazi rizikót a világra a blokkosodás jelentheti – figyelmeztetett.
Ehelyett a konnektivitás lenne kívánatos, az, hogy a következő időszak a globális összeköttetésekről szóljon. Rámutatott, hogy a kormány gazdaságpolitikai stratégiája nagyban épül arra, hogy az ország a Kelet és Nyugat közötti civilizált együttműködés egyfajta találkozási pontja legyen. Szavai szerint ez sikeresnek bizonyult az eddigiekben, és ez a pozíció garanciát jelent a gazdasági növekedésre. Végezetül a keleti nyitás eredményeit méltatta, érintve, hogy a magyar–kínai gazdasági együttműködés rekordjai évről évre rutinszerűen dőlnek meg. Mára a kínai vállalatok első számú közép-európai beruházási célpontja Magyarország lett.
Ennek oka, hogy egyrészt a magyar beruházásösztönzési rendszer Európa legjobbja, másrészt a kormány soha nem diszkriminálta a beruházókat származási országuk alapján, bár az elmúlt években többször nagy volt a nyomás a kínai vállalatok elutasítása érdekében.
– Mi ezen nyomásgyakorlásnak mindig ellenálltunk, s ellen is fogunk állni. Számunkra a gazdaságpolitika végrehajtásában kizárólag a nemzeti érdek számít. Nekünk, magyaroknak senki nem mondhatja meg, milyen vállalatot támogassunk, vagy milyet ne, és hogy milyen beruházást ösztönözzünk, vagy éppen milyet ne. Ezt kizárólag mi, magyarok dönthetjük el –hangoztatta. – Az egész európai gazdasági közösség jobban tenné, hogyha ellenségeskedés helyett a kulturált együttműködés útját választaná a Kínai Népköztársasággal. Mi a Kínával való együttműködésben tehát nem rizikót, nem veszélyt, nem kockázatot, hanem nagy esélyt és nagy lehetőséget látunk – összegzett.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!