A héten a KSH két fontos adatot is közöl: csütörtökön a szeptemberi kereseti adatokat, pénteken pedig az októberi munkaerőpiaci adatokat – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. A keresetekről szólva elmondta, augusztusban az átlagkeresetek 15,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ez megegyezik az előző havi mértékkel, ám a májusi 17,9 és a júniusi 16 százalékos szinttől elmarad. Figyelembe véve az augusztusi 16,4 százalékos inflációt, augusztusban a reálkeresetek egy százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. Tekintettel arra, hogy az átlagkeresetek változása hónapról hónapra csak kismértékben módosul, és az infláció szeptemberre 12,2 százalékra lassult, a reálkeresetek változása szeptemberben a pozitív tartományba kerülhetett, amire nagy szükség is van a fogyasztás beindulásához – jegyezte meg Regős Gábor.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A magyar munkaerőpiacot szeptemberben is magas foglalkoztatás jellemezte: a KSH adatai szerint a foglalkoztatottak száma 4,759 millió fő volt, az egy évvel korábbinál húszezer fővel több. A munkanélküliségi ráta 3,9 százalékon alakult, ami az egy évvel korábbinál 0,1 százalékponttal magasabb – ennél láttunk már 0,6 százalékponttal alacsonyabb értéket is – ismertette Regős Gábor. Az Ukrajnából menekült munkaerő és a növekvő megélhetési költségek tehát növelték hazánkban az aktivitást, amely pozitívan befolyásolta a foglalkoztatást. Az is látszik ugyanakkor, hogy
némi munkaerő-tartalék még található a munkaerőpiacon, de nem sok
– tette hozzá.
Az MNB heti adatközlései közül a hétfőn megjelenő harmadik negyedéves, az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláit bemutató adatokat érdemes kiemelni a vezető közgazdász szerint. Ebből ugyanis megtudhatjuk, hogy a harmadik negyedév végén hogyan alakult a GDP-arányos államadósság mértéke. A mutató a tavalyi év végén 73,9 százalékot tett ki, majd az idei első negyedév végére 75,4 százalékra növekedett, ezt követően pedig 75,2 százalékra csökkent. Kérdés, hogy a harmadik negyedévben javult-e GDP-arányosan az adóssághelyzet.
Csütörtökön közli a Pénzügyminisztérium az államháztartás októberi részletes adatait – ismertette Regős Gábor. A gyorsbecslés adatai szerint az októberi hiány 222,7 milliárd forintot tett ki, amellyel az első 10 havi deficit 3487,6 milliárd forintra emelkedett. Ez a valaha volt legnagyobb hiányadat az első 10 hónap vonatkozásában, az eredeti éves előirányzat 102,6, míg a módosított előirányzat 83,7 százaléka. Látható tehát, hogy a kormányzatnak szigorú költségvetési politikát kell folytatnia, hogy legalább a módosított hiánycélt tartani tudja – magyarázta Regős Gábor, hozzátéve, az adatközlésben az áfabevételeket lesz érdemes figyelni – itt történt az elmúlt hónapokban jelentős alulteljesítés.
Kedden dönt a jegybank Monetáris Tanácsa az irányadó kamatról. Októberi ülésén a tanács az irányadó rátát 75 bázisponttal 12,25 százalékra mérsékelte. Ez a piaci 25-50 pontos várakozásokat meghaladó lazítás volt. Várakozásunk szerint a kamatcsökkentés novemberben is erőteljes ütemben, az októberihez hasonlóan 75 bázisponttal folytatódik – mondta Regős Gábor, ismertetve, hogy bár a monetáris politika lazítását lehetővé teszi az infláció lassulása, a nemzetközi környezet gátat szab neki: az EKB és a Fed még nem lazított monetáris politikáján, a piac pedig hazánk esetében elvárja a magasabb hozamokat.
Az Eurostat e heti adatközlései közül a hétfőn megjelenő szeptemberi építőipari adatokat érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. Augusztusban az építőipar teljesítménye az eurózónában 1,1, míg az Európai Unióban 0,7 százalékkal mérséklődött havi alapon, miközben az egy évvel korábbihoz képest az ágazat termelése gyakorlatilag stagnált, azaz az építőipar összességében nem tud hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, de nem is húzza vissza azt. Éves alapon az egyes országok teljesítménye között jelentős eltérés látszik: míg Románia (19,3 százalék), Szlovénia (19,0 százalék) vagy Spanyolország (6,9 százalék) rendkívül magas növekedést ért el, addig a legnagyobb visszaesést Belgiumban (6,5 százalék), Finnországban (5,6 százalék), illetve Ausztriában (3,1 százalék) mérték. Hazánk tehát nem szerepelt a legnagyobb csökkenést elkönyvelő országok listáján – még az uniós források visszatartása és a rendkívül magas kamatkörnyezet ellenére sem.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Észak-Magyarország/Vajda János)
