Csütörtökön közli a Pénzügyminisztérium az államháztartás októberi részletes adatait – ismertette Regős Gábor. A gyorsbecslés adatai szerint az októberi hiány 222,7 milliárd forintot tett ki, amellyel az első 10 havi deficit 3487,6 milliárd forintra emelkedett. Ez a valaha volt legnagyobb hiányadat az első 10 hónap vonatkozásában, az eredeti éves előirányzat 102,6, míg a módosított előirányzat 83,7 százaléka. Látható tehát, hogy a kormányzatnak szigorú költségvetési politikát kell folytatnia, hogy legalább a módosított hiánycélt tartani tudja – magyarázta Regős Gábor, hozzátéve, az adatközlésben az áfabevételeket lesz érdemes figyelni – itt történt az elmúlt hónapokban jelentős alulteljesítés.
Kedden dönt a jegybank Monetáris Tanácsa az irányadó kamatról. Októberi ülésén a tanács az irányadó rátát 75 bázisponttal 12,25 százalékra mérsékelte. Ez a piaci 25-50 pontos várakozásokat meghaladó lazítás volt. Várakozásunk szerint a kamatcsökkentés novemberben is erőteljes ütemben, az októberihez hasonlóan 75 bázisponttal folytatódik – mondta Regős Gábor, ismertetve, hogy bár a monetáris politika lazítását lehetővé teszi az infláció lassulása, a nemzetközi környezet gátat szab neki: az EKB és a Fed még nem lazított monetáris politikáján, a piac pedig hazánk esetében elvárja a magasabb hozamokat.
Az Eurostat e heti adatközlései közül a hétfőn megjelenő szeptemberi építőipari adatokat érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. Augusztusban az építőipar teljesítménye az eurózónában 1,1, míg az Európai Unióban 0,7 százalékkal mérséklődött havi alapon, miközben az egy évvel korábbihoz képest az ágazat termelése gyakorlatilag stagnált, azaz az építőipar összességében nem tud hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, de nem is húzza vissza azt. Éves alapon az egyes országok teljesítménye között jelentős eltérés látszik: míg Románia (19,3 százalék), Szlovénia (19,0 százalék) vagy Spanyolország (6,9 százalék) rendkívül magas növekedést ért el, addig a legnagyobb visszaesést Belgiumban (6,5 százalék), Finnországban (5,6 százalék), illetve Ausztriában (3,1 százalék) mérték. Hazánk tehát nem szerepelt a legnagyobb csökkenést elkönyvelő országok listáján – még az uniós források visszatartása és a rendkívül magas kamatkörnyezet ellenére sem.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Észak-Magyarország/Vajda János)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!