A külföldi vendégek visszatérése húzta a turizmust

A turisztikai szálláshelyeken közel 41 millió vendégéjszakát regisztráltak tavaly. Ez 2,5 százalékkal haladja meg a 2022-es adatokat. A belföldi vendégek száma csökkent, a külföldieké pedig emelkedett. Elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy a reálbérek növekedése az idén az előbbiek forgalmát is megerősítheti.

Az elmúlt év decemberében a turisztikai szálláshelyeken 1,1 millió vendég 2,7 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 16, a vendégéjszakáké 13 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 8,3, a külföldivendég-éjszakáké 17 százalékkal emelkedett. Ha a teljes tavalyi évet nézzük, akkor azt látjuk, hogy a 2022-es évhez képest a szálláshelyeken 2,5 százalékkal több, közel 41 millió vendégéjszakát regisztráltak. Ezt lebontva a statisztikai hivatal számai azt mutatják, hogy a belföldi vendégek 5,1 százalékkal kevesebb, a külföldiek 12 százalékkal több (21,4 millió, illetve 19,5 millió) vendégéjszakát töltöttek el a turisztikai szálláshelyeken.

– A hazai turizmust továbbra is elsősorban a külföldi vendégek koronavírus-járvány utáni visszatérése húzza, ugyanakkor az év végén már a belföldi turisták is érdemben hozzájárultak az ágazat teljesítményéhez – nyilatkozta Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője. Jelezte: a kedvező év végi adatok ugyanakkor csak korrekciót jelentenek, a tavalyi év egészét nézve a vendégéjszakák száma csak kismértékben emelkedett. Éves szinten csak a külföldi vendégéjszakák száma nőtt, miközben a belföldi forgalom visszaesett.

A hazánkba látogató külföldi turisták legnagyobb része a fővárost választja 
(Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Molnár Dániel a részletekről elmondta, hogy 2023-ban az európai vendégek 8,4 százalékkal töltöttek több vendégéjszakát Magyarországon, mint a megelőző évben. Ezzel szemben az ázsiai, közép-amerikai, dél-amerikai vendégek körében negyven százalék körüli, az észak-amerikai vendégek körében pedig húsz százalék feletti bővülést látni. Ez is a nemzetközi turizmus fokozatos helyreállását mutatja.

– Figyelembe véve ugyanakkor, hogy a tavalyi első három negyedév adatai alapján a Magyarországra tett külföldi utazások száma még mindig több mint húsz százalékkal elmaradt a 2019-es szinttől, azt mondhatjuk, hogy jelentős növekedési potenciál van még az ágazatban – ismertette. Az elemző megjegyezte azt is, hogy a belföldi turizmus esetében az év eleji magas infláció miatt csökkenő reáljövedelmek eredményezték a visszaesést, azonban az év végi kedvezőbb adatok a belföldi turizmus terén bizakodásra adnak okot. Szeptember óta ismét emelkedik a reálbér értéke, amelynek hatása visszaköszön a turizmusban, de a decemberi melegebb időjárás is pozitív hatást gyakorolhatott a forgalomra. A decemberi adatok továbbá az óvatossági motívum oldódását is jelzik, kérdés, hogy ez a decemberi kiskereskedelmi adatokban is megjelenik-e majd. Ha igen, akkor a fogyasztás szempontjából az év vége már erősebb lehetett, amely az idei növekedésre vonatkozóan is kedvező. Molnár Dániel végezetül kitért arra is, hogy hiába nőtt a szálláshelyeken a vendégéjszakák száma csupán 2,5 százalékkal a tavalyi év során, a szállásdíj-bevételeken ez a hatás kevéssé látszik meg, itt a növekedés mértéke 23,5 százalék volt. Ez azt mutatja, hogy a szállásadók a múltév során is jelentősen emelték áraikat, amely hozzájárulhatott a belföldi turizmus év eleji kedvezőtlenebb számaihoz.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő makrogazdasági elemzője is értékelte az adatokat. A többi között felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarok is többet utaztak külföldre. Ezt mutatja, hogy az első három negyedévben a külföldre látogató magyarok euróban számítva összesen másfélszer annyit költöttek, mint egy évvel korábban. 

A szolgáltatás-külkereskedelmi statisztikában és a folyó fizetési mérlegben fontos szerepe van a turizmushoz kapcsolódó kiadásoknak, így az ebből fakadó többletnek – az első három negyedévben az exportbevétel a kiadásoknak több mint a duplája volt.

A szakértő szólt arról is, hogy decemberben a turisztikai régiók nagyobb részében – kivéve a pécs-villányi és a tokaji régiót – több vendégéjszakát töltöttek el, mint egy évvel korábban. A Balaton 5,3 százalékos, míg Budapest 20,3 százalékos növekedést ért el. Az utóbbit a nemzetközi turizmus újraéledése magyarázza, hiszen a külföldi turisták legnagyobb része a fővárost látogatja. A főváros az év egészét tekintve is jelentősebb, 13,6 százalékos növekedést ért el, míg a Balaton esetében kismértékű, 1,6 százalékos csökkenés történt a belföldi turizmus alakulásának eredményeként. Az év egészét tekintve a kép egyébként is vegyes: egyes desztinációk tudták növelni forgalmukat, míg mások nem. Regős Gábor szerint az idén a turizmusban további bővülés várható: a belföldiek száma a tavalyi mérséklődés után a jövedelmi helyzet javulásával emelkedhet, de tovább növekedhet a külföldi vendégéjszakák száma is.

Ötvenezer kilométer

Rekordévet zárt a Balatoni Hajózási Zrt., közel 2,15 millió közlekedett 2023-ban a BAHART járatain. Az elmúlt 22 évben nem volt példa ekkora balatoni forgalomra. A hajók közül kiemelkedett a kompok utasszáma, több mint 1,423 millióan választották a komp szolgáltatást. A kompok összesen ötvenezer kilométert tettek meg, amely távolság tízezer kilométerrel több, mint az Egyenlítő hossza. A szállított kerékpárok száma is jelentősen nőtt, több mint 16 százalékkal emelkedett az előző évhez képest – ismertette a Magyar Turisztikai Ügynökség.

Borítókép: Fiatalok a Strand Fesztiválon Zamárdiban 2023. augusztus 24-én (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)