„Semmilyen piaci racionalitás mentén nem lehet amellett érvelni, hogy az orosz kitettséget radikálisan csökkentsük és egy másikra cseréljük. Ez az elvárás nem üzleti, hanem politikai logika mentén fogalmazódott meg. A morális szempontok, a politika által megfogalmazott értékválasztások és célok most megelőzik a piaci racionalitást – bár gyakran kiderül, hogy ezek mögött is kőkemény gazdasági érdekek húzódnak. De legyen tiszta, hogy ebből az egész Európai Uniónak kára keletkezik. Akkor miért kell így csinálni? Mert Brüsszelben így döntöttek” – fogalmazott Hernádi Zsolt az Indexnek adott interjúban. A Mol elnök-vezérigazgatója arról is beszélt, ma már mindkét finomítójukban képesek 30-35 százalékban nem orosz kőolaj bedolgozására. A mintegy kétharmad arányú oroszolaj-felhasználás mellett két dolog szól, egyik a déli irányból érkező Adria-vezeték áteresztőképessége, a másik pedig, hogy a horvát partner, kihasználva a helyzetét, a piaci át mintegy négyszeresét kéri tranzitdíjként.
Nagyobb üzemanyagár-csökkenés valószínűleg nem várható 2024-ben – vélekedett Hernádi Zsolt. Úgy fogalmazott: egy közel-keleti front megnyitása akár 15 százalékos áremelést is eredményezhet a hazai piacon, viszont a válságok súlyától és konkrét jellegétől függően sokkal nagyobb árrobbanás is lehet.
Arról is beszélt, hogy az üzemanyag-kereskedők döntése, hogy a 41 forintos emelést mennyire építik be az árakba. Ők úgy döntöttek, ennek egy részét csak később, január közepén építik be, azaz az elkerülhetetlen drágulás kétlépcsős lesz.
Szó esett a Mohu-ról is. A Mol-csoport leányvállalata 35 évre nyerte meg a hulladékkoncessziót. Ezzel kapcsolatban Hernádi Zsolt kifejtette, a beruházás megtérülési ideje indokolja ezt az időtartamot. Az unió szigorú célokat fogalmazott meg, amelyeket a korábbi és elavult hulladékgazdálkodási rendszer nem tudott volna teljesíteni. A korszerűsítés érdekében a Mol az első tíz évben 185 milliárd forint értékben hajt végre beruházásokat. Ennek egyik első elemeként épült ki az unió által is előírt visszaváltási rendszer, amelynek köszönhetően akár 90 százalékos is lehet a PET-palackok, alumíniumdobozok és üvegek visszagyűjtési aránya. Már ez önmagában jelentős lépés, ugyanis 2040-re mindennemű hulladék újrahasznosítási arányának el kell érnie a 65 százalékot a mostani 32 százalék helyett, és a lerakókba kerülő hulladékot ötödére kell csökkenteni.
Az interjúban többek között elhangzott még, hogy a Mol kifejezetten közép-európai cég, kifejezetten ebben a térségben gondolkodik hosszú távon is.
Borítókép: Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója (Fotó: MTI/Vajda János)
