Úgy tűnik, az olajárakat, és ezzel együtt az üzemanyagokét 2024-ben is három tényező befolyásolhatja, azok relatív mértékét viszont nehéz megbecsülni – mondta el lapunk megkeresésére Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője. Az egyik tényezőt a keresleti várakozások jelentik, amelyek – a kínai felpattanás elmaradása, a magas kamatok és az európai gazdaság gyengélkedése miatt – tavaly összességében lefelé nyomták az árakat.
A másik az olajnagyhatalmakat tömörítő OPEC kartell és Oroszország kitermeléscsökkentései, amelyek mesterségesen szűkítették a kínálatot, ezzel ellentartottak az árak visszaesésének. Harmadrészt a geopolitikai események, leginkább az orosz–ukrán háborúval, a szankciókkal és a közel-keleti feszültségekkel kapcsolatos fejlemények, amelyek mind a keresleti, mind a kínálati oldalon növelték a kockázatokat és így a piaci bizonytalanságokat is – magyarázta Hortay Olivér.
Hozzátette, a geopolitikai viszonyok a gazdasági kilátásokat és az OPEC mozgását is befolyásolják. Ha például a geopolitikai feszültségek enyhülnének, az lendületet adhatna a gazdasági aktivitásnak, ami növelné a keresleti várakozásokat, felfelé hajthatná az árakat és az OPEC-et is lazításra késztethetné. Az eszkaláció azonban még erősebb béklyót jelenthetne a gazdaságnak, ami az árakat lefelé hajthatná ugyan, de az olajkartellt a szűkös kvóták fenntartására vagy további vágásra ösztönözhetné.
Összességében tehát nem látszik olyan körülmény, ami drasztikus árcsökkenést válthatna ki, felfelé ható kockázatok azonban továbbra is jelen vannak – emelte ki Hortay Olivér. A közel-keleti helyzet eszkalációja, a Hormuzi-szoros bármilyen szintű korlátozása vagy a Báb el-Mandeb-szoros hajózhatatlanná válása mind-mind olyan pánikreakciót indíthat be a piacon, ami – korábbi tapasztalatok híján – előrejelezhetetlen méretű ártüskéket is okozhat.
A szakértő itt kérdésünkre elmondta, a Brent és az orosz Ural típusú olaj között sokáig harmincdolláros hordónkénti árkülönbség volt jellemző, most ez a felére csökkent; a Brent ára 76, míg az Uralé jelenleg 60 dollár hordónként.
Lapunk kérdésére úgy felelt, egyelőre semmilyen jel nem utal arra, hogy 2024-ben Magyarországon üzemanyaghiány bontakozna ki. Hazánk ellátása mindkét fő beszerzési csatornán zavartalan és több hónapra elegendő tartalék áll rendelkezésre a vis maior helyzetekre. A tranzitországok sorozatos áremelései, a szankciók szigorítására vonatkozó brüsszeli próbálkozások vagy a diverzifikációhoz szükséges fejlesztési források visszatartása mind-mind olyan tényezők, amelyek a beszerzési árak alacsonyan tartása ellen hatnak. Azt viszont, hogy egy drasztikus áremelkedésre miként reagálna a kormányzat, nem lehet előre megmondani – vélekedett a szakértő.
Borítókép: illusztráció (Fotó: AFP/Mikhail Mordasov)