Két lépcsőben emeli az üzemanyagok árát a jövedékiadó-emelkedés miatt a Mol. Január elsején megvolt az első emelés, majd nagyjából két hét múlva újabb követi azt, így az áfával együtt hozzávetőlegesen 41 forinttal drágulnak idehaza az üzemanyagok. Az áremelés azért következett be, mert hazánk érvényesíti az Európai Unió által korábban bevezetett minimum-jövedékiadószintet.
Bár az év egészére vonatkozóan jelenleg nehéz megjósolni, milyen árakkal lehet majd számolni, nem valószínűsít nagyobb üzemanyagár-csökkenést 2024-ben Hernádi Zsolt. A Mol elnök-vezérigazgatója az Indexnek adott interjúban elmondta, az árak alakulására döntő hatással vannak a külső tényezők: ilyenek a szemünk előtt zajló háborúk, amelyek sora szerinte könnyen lehet, hogy további konfliktusokkal bővül. Egy közel-keleti front megnyitása akár 15 százalékos áremelést is eredményezhet a hazai piacon, viszont a válságok súlyától és konkrét jellegétől függően sokkal nagyobb árrobbanás sem tart kizártnak. Ha ugyanis újabb front nyílik a térségében és „a globális olaj- és gázkereskedelem Széll Kálmán terét”, a Hormuzi-szorost lezárják, ahol a teljes kőolajpiac húsz százaléka halad át, akkor akár hetven-nyolcvan százalékos áremelkedéssel is lehet számolni.
Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője lapunk megkeresésére, az interjúban elhangzottakra reagálva mindenekelőtt azt mondta, a geopolitika valójában mindig is meghatározó tényező volt az idők során, és ezt az utóbbi bő másfél évben láthattuk meg igazán. A Hormuzi-szoros lezárására eddig 1861 óta nem volt példa.
A szakértő szerint az útvonal tényleges lezárása Iránnak sem érdeke, két okból sem. Ezzel a lépéssel ők sem tudnának kőolajat értékesíteni, másfelől komoly háborús indok lenne, kivívnák vele a keleti országok haragját.
Több helyen megírtuk, sokszor nem is kell egy-egy ilyen drasztikus lépésnek ténylegesen bekövetkeznie, csupán a különféle nyilatkozatok, fenyegetések elegendőek a nagyobb ármozgásokhoz.
Pletser Tamás szerint tehát igen kicsi a valószínűsége a szoros lezárásának, azonban nem is zárható ki teljesen. Úgy vélekedett, a 2024-re érvényes lassuló növekedési kilátások, ezzel együtt a kisebb kereslet inkább valamelyest csökkentheti az árakat, ugyanakkor a Közel-Kelet mint feszültségpont szerepe megmarad és Irán szerepe is változhat, nőhet. Az interjúban vázolt legrosszabb forgatókönyv idehaza megduplázná az üzemanyagok árát és egy esetleges újabb ársapka sem tudna változtatni a beszerzési árakon. Egy ilyen helyzetben igen kicsi a mozgástér. Az elemző úgy véli, egyelőre inkább a tavalyihoz hasonló maradhat az árszint, drágulás akkor kezdődhet, ha globálisan kamatcsökken(t)ések hatására megindul a gazdasági növekedés, ami az üzemanyag iránti keresletet növeli.
