Kiemelkedő szinten a foglalkoztatás, növekvő pályán a reálbérek

Továbbra is rekordmagas szinten a foglalkoztatottság, ám a munkaerő-tartalékot nehéz lehet mozgósítani. A jegybank lakásárindexe minimális drágulást jelezhet, azonban a csok plusz miatt élénkülhet a piac. Az Európai Központi Bank várhatóan még nem csökkent kamatot, ám ez nyáron már napirendre kerül.

A Schedl német autóipari vállalat a BMW, illetve a Mercedes-Benz Magyarországon gyártott autói számára kerékösszeszerelő és -szekventáló tevékenységet folytat majd 2025-től Fotó: Veres Viktor

A községekben átlagosan nyolc százalékkal csökkentek az ingatlanárak, a csok plusz és a falusi csok viszont keresletnövekedést hozhat és valamivel magasabb árakat
(Fotó: Dunántúli Napló/Laufer László)

Az Eurostat adatközlései közül a hétfőn megjelenő, 2023. harmadik negyedéves költségvetési hiány és államadósság adatokat kell kiemelni. 

A tavalyi második negyedévben az eurózóna költségvetési hiánya a GDP 2,9, míg az Európai Unióé a 2,6 százalékát tette ki. A tagországok közül 12-ben volt a második negyedévben szufficites a költségvetés, miközben a hiány Spanyolországban 8,5, Olaszországban 5,4, Franciaországban pedig 5,1 százalékot tett ki. Az adatközlésből megtudhatjuk, hogyan alakultak a költségvetési hiányok az EU-ban a harmadik negyedévben, miközben a gazdasági lassulás, illetve a szigorú kamatkörnyezet is jelentős terhet ró a költségvetésekre Európa-szerte – ismertette Molnár Dániel.

A tavalyi második negyedév végén az eurózóna államadóssága az övezet GDP-jének 90,3 százalékán alakult, miközben az Európai Unióé 83,1 százalékot tett ki, előbbi 3,2, míg utóbbi 2,8 százalékpontos csökkenést jelent egy év alatt. Hat tagországban haladta meg az adósság mértéke a GDP-ét: Görögországban 166,5, Olaszországban 142,4, Franciaországban 111,9, Spanyolországban 111,2, Portugáliában 110,1, míg Belgiumban 106,0 százalékon állt a mutató értéke. Ezzel szemben a dán, a bolgár, az észt, a luxemburgi vagy a svéd adósságszint nem érte el a GDP 35 százalékát.

Csütörtökön ülésezik az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa. A jegybank ugyan várhatóan nem változat a 4,5 százalékos alapkamaton, azonban Christine Lagarde, az EKB elnöke Davosban már bejelentette, hogy 

nyáron jöhet az első kamatvágás az eurózónában.

Ez jelentős fordulat a jegybank részéről, tekintve, hogy korábban még azt hangsúlyozták, hogy korai még a kamatvágásokról beszélni, azonban a felfokozott piaci várakozásokra az EKB-nak már reagálnia kellett. Érdemes lesz tehát figyelni a jegybank előretekintő iránymutatását, hogy milyen feltételekhez kötik a kamatcsökkentések megkezdését – ismertette az elemző.

Szintén csütörtökön ismerhetjük meg a tavalyi negyedik negyedéves USA GDP adatot. A harmadik negyedévben éves bázison az Egyesült Államok gazdasága 2,9 százalékkal bővült. Ezen belül a háztartások fogyasztási kiadása 2,2, a beruházások 2,1, a kormányzati fogyasztás pedig 4,8 százalékkal növekedett, de pozitív volt a külkereskedelmi mérleg hozzájárulása is, köszönhetően annak, hogy habár az export csökkent 0,4 százalékkal, az import visszaesése ennél nagyobb, 1,7 százalék volt.

Pénteken publikálják az USA-ból a PCE árindexet. 

A PCE a fogyasztási kiadások árváltozását méri, és 2012 óta a Fed ezt tekinti az infláció legfőbb mutatószámának, emiatt pedig a befektetők is kiemelten figyelik,

abból próbálnak következtetéseket levonni a várható jegybanki kamatpálya alakulása kapcsán. 2023 novemberében havi alapon az árindex alapján 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, miközben az éves emelkedési ütem az októberi 2,9 százalékról 2,6 százalékra lassult. A PCE árindex lassulásának folytatódása tovább erősítené a Fed korai kamatvágásával kapcsolatos várakozásokat a piacon.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Veres Viktor)