A héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) két adatot is közöl: kedden a tavaly novemberi keresetek alakulását, míg pénteken a foglalkoztatás és munkanélküliség 2023 decemberi alakulását. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője lapunk megkeresésére ismertette, tavaly októberben a bruttó és a nettó átlagkereset 14 százalékkal nőtt a megelőző évi szintjéhez képest, amely ütem megegyezett a szeptemberivel. Várhatóan a novemberi kereseti adat sem tér majd el ettől érdemben, tekintve, hogy éven belül csak kisebb mértékben szokott változni a keresetek értéke.
(Fotó: Pusztai Sándor)
A reál átlagkereset októberben 3,7 százalékkal nőtt, amely viszont az infláció lassulása miatt érdemben gyorsulhatott novemberre – mutatott rá az elemző. Ami viszont érdekes lesz szerinte, egyfelől a decemberi kereseti adatok, ebben már megjelenik a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének hatása, másrészről a 2024 januári adat, mivel a vállalatok többsége év elején hajtja végre a bérfejlesztéseket, amely így a fogyasztás egész éves alakulására kihat.
A foglalkoztatottak száma tavaly, az őszi hónapokban átlagosan 4,755 millió főt tett ki, amely éves és negyedéves alapon is érdemi bővülést jelent, vagyis a foglalkoztatás továbbra is magas szinten alakul a magyar gazdaságban
– emelte ki Molnár Dániel. Az aktivitás fokozódása miatt ugyanakkor emelkedett a munkanélküliségi ráta is, 4,3 százalékra, amely bár nem kiemelkedően magas, de azt jelzi, hogy vannak még tartalékok a magyar munkaerőpiacon, azonban ezek kiaknázása nehéz feladat lesz – hívta fel a figyelmet.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatközlései közül a pénteken megjelenő, 2023 harmadik negyedévére vonatkozó MNB-lakásárindexet érdemes kiemelni. A második negyedévben országos szinten a lakásárak negyedéves alapon fél százalékkal növekedtek, azonban éves szinten már kismértékben csökkentek, 0,8 százalékkal. A visszaesés ugyanakkor csak a községeket érintette, itt azonban jelentős, 8,1 százalék volt a mérséklődés üteme, miközben a vidéki városokban az árak 1,1, a fővárosban pedig 4,9 százalékkal nőttek egy év alatt. A lakásárak lassabb emelkedésében a jövedelmi helyzet romlása, valamint a magas kamatkörnyezet miatt visszaeső hitelezés nyomán mérséklődő kereslet játszott szerepet, így nem okozna meglepetést, ha a harmadik negyedéves adatok is visszaesést mutatnának. Ugyanakkor a hitelpiac élénkülésével és a csok plusz megjelenésével az idei évtől ismét több lakást értékesíthetnek, amely az árakat is felhajthatja – tette hozzá Molnár Dániel.
(Fotó: Dunántúli Napló/Laufer László)
Az Eurostat adatközlései közül a hétfőn megjelenő, 2023. harmadik negyedéves költségvetési hiány és államadósság adatokat kell kiemelni.
A tavalyi második negyedévben az eurózóna költségvetési hiánya a GDP 2,9, míg az Európai Unióé a 2,6 százalékát tette ki. A tagországok közül 12-ben volt a második negyedévben szufficites a költségvetés, miközben a hiány Spanyolországban 8,5, Olaszországban 5,4, Franciaországban pedig 5,1 százalékot tett ki. Az adatközlésből megtudhatjuk, hogyan alakultak a költségvetési hiányok az EU-ban a harmadik negyedévben, miközben a gazdasági lassulás, illetve a szigorú kamatkörnyezet is jelentős terhet ró a költségvetésekre Európa-szerte – ismertette Molnár Dániel.
A tavalyi második negyedév végén az eurózóna államadóssága az övezet GDP-jének 90,3 százalékán alakult, miközben az Európai Unióé 83,1 százalékot tett ki, előbbi 3,2, míg utóbbi 2,8 százalékpontos csökkenést jelent egy év alatt. Hat tagországban haladta meg az adósság mértéke a GDP-ét: Görögországban 166,5, Olaszországban 142,4, Franciaországban 111,9, Spanyolországban 111,2, Portugáliában 110,1, míg Belgiumban 106,0 százalékon állt a mutató értéke. Ezzel szemben a dán, a bolgár, az észt, a luxemburgi vagy a svéd adósságszint nem érte el a GDP 35 százalékát.
Csütörtökön ülésezik az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa. A jegybank ugyan várhatóan nem változat a 4,5 százalékos alapkamaton, azonban Christine Lagarde, az EKB elnöke Davosban már bejelentette, hogy
nyáron jöhet az első kamatvágás az eurózónában.
Ez jelentős fordulat a jegybank részéről, tekintve, hogy korábban még azt hangsúlyozták, hogy korai még a kamatvágásokról beszélni, azonban a felfokozott piaci várakozásokra az EKB-nak már reagálnia kellett. Érdemes lesz tehát figyelni a jegybank előretekintő iránymutatását, hogy milyen feltételekhez kötik a kamatcsökkentések megkezdését – ismertette az elemző.
Szintén csütörtökön ismerhetjük meg a tavalyi negyedik negyedéves USA GDP adatot. A harmadik negyedévben éves bázison az Egyesült Államok gazdasága 2,9 százalékkal bővült. Ezen belül a háztartások fogyasztási kiadása 2,2, a beruházások 2,1, a kormányzati fogyasztás pedig 4,8 százalékkal növekedett, de pozitív volt a külkereskedelmi mérleg hozzájárulása is, köszönhetően annak, hogy habár az export csökkent 0,4 százalékkal, az import visszaesése ennél nagyobb, 1,7 százalék volt.
Pénteken publikálják az USA-ból a PCE árindexet.
A PCE a fogyasztási kiadások árváltozását méri, és 2012 óta a Fed ezt tekinti az infláció legfőbb mutatószámának, emiatt pedig a befektetők is kiemelten figyelik,
abból próbálnak következtetéseket levonni a várható jegybanki kamatpálya alakulása kapcsán. 2023 novemberében havi alapon az árindex alapján 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, miközben az éves emelkedési ütem az októberi 2,9 százalékról 2,6 százalékra lassult. A PCE árindex lassulásának folytatódása tovább erősítené a Fed korai kamatvágásával kapcsolatos várakozásokat a piacon.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Veres Viktor)
