A héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) két adatot is közöl: kedden a tavaly novemberi keresetek alakulását, míg pénteken a foglalkoztatás és munkanélküliség 2023 decemberi alakulását. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője lapunk megkeresésére ismertette, tavaly októberben a bruttó és a nettó átlagkereset 14 százalékkal nőtt a megelőző évi szintjéhez képest, amely ütem megegyezett a szeptemberivel. Várhatóan a novemberi kereseti adat sem tér majd el ettől érdemben, tekintve, hogy éven belül csak kisebb mértékben szokott változni a keresetek értéke.

(Fotó: Pusztai Sándor)
A reál átlagkereset októberben 3,7 százalékkal nőtt, amely viszont az infláció lassulása miatt érdemben gyorsulhatott novemberre – mutatott rá az elemző. Ami viszont érdekes lesz szerinte, egyfelől a decemberi kereseti adatok, ebben már megjelenik a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének hatása, másrészről a 2024 januári adat, mivel a vállalatok többsége év elején hajtja végre a bérfejlesztéseket, amely így a fogyasztás egész éves alakulására kihat.
A foglalkoztatottak száma tavaly, az őszi hónapokban átlagosan 4,755 millió főt tett ki, amely éves és negyedéves alapon is érdemi bővülést jelent, vagyis a foglalkoztatás továbbra is magas szinten alakul a magyar gazdaságban
– emelte ki Molnár Dániel. Az aktivitás fokozódása miatt ugyanakkor emelkedett a munkanélküliségi ráta is, 4,3 százalékra, amely bár nem kiemelkedően magas, de azt jelzi, hogy vannak még tartalékok a magyar munkaerőpiacon, azonban ezek kiaknázása nehéz feladat lesz – hívta fel a figyelmet.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatközlései közül a pénteken megjelenő, 2023 harmadik negyedévére vonatkozó MNB-lakásárindexet érdemes kiemelni. A második negyedévben országos szinten a lakásárak negyedéves alapon fél százalékkal növekedtek, azonban éves szinten már kismértékben csökkentek, 0,8 százalékkal. A visszaesés ugyanakkor csak a községeket érintette, itt azonban jelentős, 8,1 százalék volt a mérséklődés üteme, miközben a vidéki városokban az árak 1,1, a fővárosban pedig 4,9 százalékkal nőttek egy év alatt. A lakásárak lassabb emelkedésében a jövedelmi helyzet romlása, valamint a magas kamatkörnyezet miatt visszaeső hitelezés nyomán mérséklődő kereslet játszott szerepet, így nem okozna meglepetést, ha a harmadik negyedéves adatok is visszaesést mutatnának. Ugyanakkor a hitelpiac élénkülésével és a csok plusz megjelenésével az idei évtől ismét több lakást értékesíthetnek, amely az árakat is felhajthatja – tette hozzá Molnár Dániel.