A világgazdasági környezet átfogó értékelése mellett az új gazdasági trendekről, az új iparágakra való átállás dinamikájáról és az ezekhez történő alkalmazkodásról osztotta meg gondolatait Nagy Márton a davosi Világgazdasági Fórumon. A nemzetgazdasági miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a világgazdaságban jelentős strukturális változások zajlanak. Európa azonban lassan alkalmazkodik az új trendekhez, miközben az ázsiai országok, különösen Kína, rendkívül jól reagáltak a közelmúlt globális kihívásaira, azok leküzdésére és saját gazdaságaik megerősítésére. Ezek az államok mind belföldön, mind pedig a globális térben minden eszközt felhasználtak versenyképességük növelésére. Ezzel szemben az Európai Unió a kibontakozó globális támogatási versenyre rossz választ adhat azzal, hogy a maastrichti kritériumokhoz való visszatérést szorgalmazza, ami erősen rontja a fellendülő növekedést, miközben versenyhátrányt okoz az uniós tagállamoknak.
A Nemzetközi Valutaalap szerint az Egyesült Államok és Kína GDP-arányos költségvetési hiánya hét-nyolc százalék között alakulhat az elkövetkező öt évben, miközben az unióban ban ugyanez kettő és három százalék között marad. Mindez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok és Kína összesen a következő öt évben a GDP 20-25 százalékánál több pénzt áramoltat a gazdaságába, mint az Európai Unió.
A Nemzetgazdasági Miniszter véleménye szerint a 2024-től élesedő gazdasági kormányzás szabályaival szemben a költségvetési források minél nagyobb részét kellene versenyképesség növelésére, az új iparágak fejlesztésére fordítani. Az átmenetileg magasabb költségvetési hiányok nem okoznának egyensúlytalanságot, hiszen ez az unió gazdasági növekedésének helyreállítását és erősítését célozná.
Nagy Márton kiemelte: Magyarország megtanulta, hogy tartós gazdasági fejlődést és békét a kölcsönös tiszteleten alapuló nemzetközi kapcsolatok hozhatnak. Éppen ezért Magyarország célja a jövőben is az marad, hogy kihasználva kedvező földrajzi adottságait, a keleti és nyugati gazdaságok és technológiák találkozási pontja legyen. Jelezte, hogy a magyar miniszterelnök keleti nyitás politikája sikeres, Magyarországon a keleti országok közvetlen befektetéseinek aránya 2010-hez képest tíz százalékról 34 százalékra emelkedett.
