Ez a kormányzati stratégia három okból is előnyös a nemzetgazdaság számára. Először is a magyar export a GDP száz százalékára emelkedhet 2030-ig, miközben megduplázódik a jelenleg százmilliárd eurót kitevő FDI (külföldi közvetlentőke-befektetések) állománya. Másodsorban a beáramló FDI multiplikátor hatása is előnyös, hiszen a horizontális és vertikális integráción keresztül fokozza a kutatás-fejlesztési tevékenységet az egyetemekkel történő együttműködéssel. Továbbá megerősíti a hazai vállalkozásokat az ellátási láncokba történő bekapcsolással és az egyre magasabb pozíció elérésével. Harmadsorban a logisztikai lehetőségek bővülése is figyelemre méltó, amely révén az ágazat teljesítménye a GDP öt százalékáról tíz százalékra emelkedhet 2030-ig.
Kiemelte továbbá, hogy Magyarország saját stratégiát alkalmaz, így egyfajta híd szerepre törekszik. Ezt példázza a hazai járműipar fejlődése is, hiszen hazánkban a nyugati és keleti cégek együttes részvételével zajlik az elektromosjármű-ökoszisztéma teljes ellátási láncának kiépülése. Magyarországon egymásra találnak az olyan német autógyártók, mint például az Audi és az olyan kínai akkumulátorgyártók, mint például a CATL. Ráadásul a kínai elektromos járműgyártók, mint a BYD, Magyarországon indítja el első uniós gyártását is.
Nagy Márton a tárca közleménye szerint végül világossá tette, hogy Magyarország mindent megtesz a versenyképesség növelése érdekében.
Így az Európai Uniónak is sürgősen lépéseket kell tennie új iparának és versenyképességének megerősítésére, ahelyett hogy a harminc évvel ezelőtti fiskális, pénzügyi kritériumokhoz való visszatérést szorgalmazza.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!