Százéves lesz idén a Magyar Nemzeti Bank (MNB), az évfordulóra készülő kiállításról és a telt házzal működő látogatóközpontról Hergár Eszter, a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont igazgatója nyilatkozott a Világgazdaság megkeresésére. A többi között elmondta, hogy már a reformkorban felmerült az önálló Magyar Nemzeti Bank igénye. A kor politikusai is tisztában voltak azzal, hogy a jegybank hiánya visszaveti a hazai gazdasági és pénzügyi folyamatokat. Korábban az Osztrák Nemzeti Bank felügyelte a magyar pénzügyeket, majd az 1867-es kiegyezés után, 1878-tól az Osztrák–Magyar Bank (OMB) – mint a Monarchia jegybankja – már két egyenrangú főintézettel szolgálta a gazdasági életet. Ebben a pénzintézetben kezdte pályafutását Popovics Sándor is, aki később a Magyar Nemzeti Bank első elnöke lett. Az OMB bécsi és budapesti központja közel fél évszázadon át, egészen a Monarchia felbomlásáig látta el a dualista alapon működő jegybank funkcióját.
Fotó: Magyar Nemzeti Bank
A XIX. század utolsó harmadában fellendült a gazdasági élet: cégek, vállalatok és pénzintézetek alakultak hazánkban. Ez idő tájt a jegybank fiókjainak száma Magyarországon negyvenkettőre emelkedett, ám az igazi pénzügyi ugrás a századfordulóra tehető, ekkorra a hitelintézetek száma a kétezret is meghaladta. Az első világháború után az Osztrák–Magyar Bank megszűnt, és hazánk ötmillió forint értékű nemesfémállományára alapítva jött létre 1924-ben a Magyar Nemzeti Bank.
Hergár Eszter ennek fényében jelezte: három dátum köré szervezik az idei ünnepléssorozatot. Az első április 26., ekkor született meg az önálló Magyar Nemzeti Bank létrehozásáról szóló törvény. A második május 24., ekkor alakult meg a részvénytársaság, valamint június 24., amikortól gyakorlatilag is megkezdte működését a bank. Száz évvel ezelőtt is alapvetően a monetáris feladatok tartoztak az intézményhez, viszont ami jelentős különbség, hogy miután az MNB-t és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) összevonták, a jelenlegi intézmény sokkal szélesebb jogkörrel rendelkezik, mint korábban.
– A Pénzmúzeumban igyekszünk megidézni az elmúlt száz évet. Berendeztünk egy korabeli bankfióki dolgozószobát, így bárki megnézheti, hogy a bankárok milyen körülmények között dolgoztak száz évvel ezelőtt. Akkor még e-mail helyett csőpostával kommunikáltak, melynek prototípusa ki is próbálható – ismertette az igazgató.
Az áprilisban nyíló időszaki kiállítás középpontjába az első igazgató, Popovics Sándor kerül. Nagyon felkészült szakember volt, aki a harmadik Wekerle-kormány pénzügyminisztereként is dolgozott, a gondolataiból megjelentet az MNB egy kiadványt is a centenárium során. Mindemellett rendezvényekkel, országos játékkal is készülnek, és egy emlékérmét is kiadnak a kerek évfordulóra.
Hergár Eszter szólt arról is, hogy 2022. március 15-e óta 190 ezer látogatót fogadott a Pénzmúzeum, ami azt jelenti, hogy folyamatosan telt házzal működik. A látogatók 52 százaléka 18 éven felüli, 48 százaléka 18 éven aluli. A szervezők szórakoztatva szeretnék tanítani a látogatókat, a cél, hogy élményalapon adják át az ismereteket. A nyitást egy alapos tervezési időszak előzte meg, több nemzetközi pénz- és interaktív múzeumot megnéztek, hogy tapasztalatot gyűjtsenek.
Rengeteg ötlet merült fel, például mindenképp szerették volna, ha a látogatók meg tudnak emelni egy 12,5 kilós aranytömböt.
– Nálunk – ezt máshol nem is láttuk a világban – bankjegyet tervezhetnek a vendégek a saját arcképükkel, kipróbálhatják a tőzsdézést, de akár egy széf kinyitását is. Hamarosan az olaszok és a horvátok is megújítják a Pénzmúzeumukat, és hozzánk fordultak tanácsért. Két nemzetközi elismerést nyertünk tavaly: az egyik egy digitális oktatással kapcsolatos fődíj, a másik pedig egy bronzérem, amit negyven ország közül hoztunk el az intelligens turizmus versenyén – tette hozzá az igazgató.
A cikk hosszabb változata itt olvasható:
