A török–magyar kulturális évad apropóját Magyarország és Törökország diplomáciai kapcsolatfelvételének (ennek dátuma 1923. október 29. ) 100. évfordulója adja. A centenáriumra épülő programsorozat lehetőséget ad a magyar és a török kulturális hagyományok ünneplésére, ahol egy éven át a török kultúra színe-java mutatkozik be Magyarországon.
Amikor a magyar kultúra megjelenítéséről gondolkodunk, akkor sok szegmensről gondolkodunk egyszerre, de talán kiemelkedők a tárgyi jelentőséggel bírók
– emelte ki Hoppál Péter. Hozzátette, az írott dokumentum egy külön szegmens, hatalmas kincs a magyar kulturális örökségben.
A Mátyás idejéből származó humanista, reneszánsz műveltséget magába foglaló 2500 kötet szétszóródott, ezért is kifejezetten büszke arra Magyarország, hogy újabb két kötettel bővült a Corvina könyvtár. A hazánkban található állomány egyharmadát ugyanis a Törökországtól visszakapott kódexek teszik ki.
A bemutatott gyűjteményt mind Törökország történelme, mind a magyarokhoz fűződő kapcsolat miatt is fontosnak tartjuk
– fejtette ki a török nagykövet, aki hozzátette már 1862-ben is járt magyar tudósküldöttség Törökországban.
A magyar nemzeti könyvtár fontos feladatának tekinti Hunyadi Mátyás magyar király szellemi örökségének, a Corvina könyvtár emlékezetének ápolását. A nagy hírű reneszánsz uralkodói könyvtárat, amely a legkorábbi volt a maga nemében – Itálián kívül és az Alpokon túl – 2006-ban az UNESCO a világörökség részének nyilvánította.
Az, hogy a Topkapi szeráj könyvtárából az OSZK megkapta az ott őrzött két corvina teljes digitális másolatát, mérföldkő a hazai és nemzetközi corvinakutatás viszonylatában. Az egyik számos térképet tartalmazó Ptoleimaios: Geographia, amely firenzei kódex. Minden bizonnyal Vitéz Jánosé volt, később került a királyi könyvtárba.
A másik Rannusius Crispus II. Ulászló jelenlétében elhangzott prédikációja Budán. A kódex különlegessége, hogy Budán készült, így valamelyest tükrözi a városrész könyvkészítését Mátyás halála után. A digitális másolatok átadása – tudományos értékükön túl – beilleszthető abba a gesztussorozatba, amelyet Törökország gyakorolt 1869-ben és 1877-ben. Az első alkalommal négy a második alkalommal tizenkét corvinát kapott vissza Magyarország. Hazánkban öt közgyűjteményben ötvenöt corvinát őriznek, ebből harminchetet az Országos Széchényi Könyvtárban.
2020-ban indult útjára ugyanis a Bibliotheca Corvina Virtualis elnevezésű internetes szolgáltatás, amelynek távlati célja Hunyadi Mátyás magyar király uralkodói könyvtárának fennmaradt és azonosított köteteinek virtuális rekonstrukciója. 2022-ben harminchét corvina digitális másolatát sikerült megszerezni, 2023-ban pedig újabb huszonhat digitális kódexet rendeltek, amelyek feldolgozása azóta is folyamatos és bárki számára elérhető.
A legkorábbi panorámakép Isztambulról
Az eseményen a corvinák mellett bemutattak egy fotótörténeti kuriózumot is, amelyet az OSZK kutatói találtak meg az 1945 előtt készült fényképek digitalizálása során. A tizenegy fényképalbum gyűjteményi bélyegzője tanúsítja, hogy egykor a sokat utazó, művelt műgyűjtő, báró Révay Ferenc (1835–1914) könyvtárához tartoztak.
Az albumok hivatásos fényképészek által készített, mintegy nyolcszáz felvételt tartalmaz, amelyek Révay Ferenc kelet-mediterrán térségben tett utazásait örökítik meg a kiegyezés körüli években. Ezek között találjuk másfél évszázaddal ezelőtti Isztambul látképét is. Az 1869. évi bőrkötéses, rézcsatos, Révay monogramját viselő kötet összesen negyvenegy felvételt tartalmaz a városról, Pascal Sébah szír–örmény származású fényképész sorozatából. Ennek a része az a tíz darab látkép, amelyek egymás mellé állítva csaknem háromszáz fokos panorámaképet alkotnak.
A jelenlegi hipotézis szerint az albumban szereplő panorámasorozat a legkorábbi panorámakép a városról.
Borítókép: A török–magyar kulturális évad eseménye az Országos Széchényi Könyvtárban (Fotó: Teknős Miklós)
