A héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) több fontos adattal is jelentkezik. Szerdán a szálláshelyek januári adatai jelennek meg. Decemberben a szálláshelyek forgalma kedvezően alakult – ismertette lapunk megkeresésére a heti fontosabb eseményeket Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő szenior makrogazdasági elemzője. A vendégéjszakák száma összességében 12,8 százalékkal emelkedett, melyen belül a belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma 8,3, a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma pedig 16,6 százalékkal lett magasabb. A nemzetközi turizmusból származó bevételek lényegesek hazánk folyó fizetési mérlegének szempontjából, így fontos, hogy a turizmus továbbra is jól teljesítsen – emelte ki Regős Gábor. Bár a január a decembernél az ágazatban kevésbé fajsúlyos hónap, de remélhetőleg a kedvező tendencia folytatódik – fűzte hozzá.
Csütörtökön a negyedik negyedéves beruházási adatokat, illetve az ipari termelői árak januári alakulását ismerhetjük meg. A harmadik negyedévben a beruházások volumene éves alapon 12,1, míg negyedéves alapon 2,2 százalékkal mérséklődött. A beruházások visszaesésében több tényező is szerepet játszott: a bizonytalan gazdasági helyzet, a drága finanszírozás, az állami és önkormányzati forráshiány, illetve az uniós források visszatartása – mutatott rá Regős Gábor.
Kedvező ugyanakkor, hogy a leginkább beruházásigényes feldolgozóipar esetében az invesztíciók volumene éves alapon 6,3 százalékkal növekedni tudott. Bár az összes beruházást tekintve a negyedik negyedévben sem várható még fellendülés, remélhetőleg legalább az ipari beruházások alakulása kedvező marad.
Decemberben az ipari termelői árak éves alapon 7,2, míg havi alapon 0,7 százalékkal mérséklődtek. Az ipari termelői árak mérséklődésében fontos szerepe van az energiaárak normalizációjának – emelte ki az elemző. Ez a folyamat folytatódhatott januárban is, hiszen ekkortól indultak jellemzően az új áramszerződések – a korábbinál jóval alacsonyabb világpiaci árak mellett. Az ipari termelői árak alakulása fontos abból a szempontból, hogy az infláció tovább tudjon közelíteni a jegybanki célhoz.
Pénteken a negyedik negyedéves szolgáltatás-külkereskedelmi adatokat, illetve a decemberi termékkülkereskedelmi adatok második becslését ismerhetjük meg. A harmadik negyedévben a szolgáltatások egyenlege az egy évvel korábbinál 616 millió euróval több, 3,3 milliárd euró volt. Az export euróban számított értéke 14,1, az importé 9,8 százalékkal növekedett. Az egyenleg javulásában a turizmus és a bérmunka kedvezőbb egyenlegének volt szerepe. A kedvező turizmusadatok vélhetően a negyedik negyedévben is hozzájárultak a szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg javulásához – fűzte hozzá regős Gábor. A termékkülkereskedelemben az export euróban számított értéke az első becslés szerint 7,8 százalékkal, míg az importé 8,4 százalékkal csökkent. Ezzel az egyenleg az egy évvel korábbi 298 millió eurós hiány után 188 millió eurós deficitet ért el. Az export gyenge teljesítményét az alacsony decemberi ipari termelés okozta, míg az import értékcsökkenésében az alacsony belső kereslet mellett a cserearány alakulásának volt szerepe – ismertette Regős Gábor.
Jön az egy számjegyű alapkamat
Az MNB heti adatközlései közül a hitelintézetek hétfőn megjelenő januári adatait érdemes kiemelni. Decemberben a háztartásoknak úgy a hitel-, mint a betétállománya nőtt: az előbbi 29,1, az utóbbi 375,3 milliárd forinttal. Ez tehát azt jelenti, hogy a hitelezés fokozatosan ugyan elindul, de a háztartások továbbra is óvatosak és inkább megtakarítanak. A vállalatok hitelállománya 140,7 milliárd forintos növekedést mutatott a tranzakciókból adódóan, míg megtakarításaik 581,1 milliárd forinttal növekedtek, azaz esetükben is bár nőtt a hitelállomány, de a megtakarításaik még ennél is jobban emelkedtek, inkább megtakarítanak mint beruháznak. A kamatok folyamatos csökkentésével ez trend némileg mérséklődhet, de a beruházások fellendüléséhez szükséges a gazdasági közérzet jelentős javulása is.
Hazánkban a hét legfontosabb eseménye makrogazdasági szempontból a jegybank keddi kamatdöntő ülése lesz. Januári ülésén a jegybank 75 bázisponttal tíz százalékra csökkentette irányadó rátáját. A mostani ülés izgalmasnak ígérkezik, nincs egyértelmű előretekintő iránymutatás abban a tekintetben, hogy mit lépnek a döntéshozók. A lazítási ciklusát a jegybank bizonyára folytatja, a kérdés csak az, hogy a vágás mértéke 75 vagy 100 bázispont lesz. A 100 bázispontos lazítás mellett szól a vártnál kedvezőbb januári inflációs adat, míg a 75 bázispontot a világ nagy jegybankjainak a korábban vártnál később bekövetkező lazítása, illetve a korábbi 380-385 körülinél gyengébb forintárfolyam indokolja.
Óvatosan csökkenő infláció, stabil munkaerőpiac
Az Eurostat adatai közül két pénteki adatközlést érdemes kiemelni: a februári infláció gyorsbecslését, illetve a januári munkanélküliségi adatokat – húzta alá Regős Gábor.
Januárban az eurózóna inflációja az előző havi 2,9 százalékról 2,8 százalékra mérséklődött, miközben az árak havi alapon 0,4 százalékkal csökkentek – ami egy januári adat esetében igen kedvező eredmény. Az árak csökkenése elsősorban az iparcikkek árának 2,4 százalékkal való olcsóbbá válásából származott. A pénteki adat azért is lesz fontos, mert információt adhat abból a szempontból, hogy az Európai Központi Bank mikor kezdi meg monetáris politikájának lazítását.
Decemberben az eurózóna munkanélküliségi rátája 6,4, míg az Európai Unióé 5,9 százalékot tett ki, ami megegyezik az előző havival, míg egy év alatt 0,3, illetve 0,2 százalékpontos csökkenés. Az Európai Unió munkaerőpiaca tehát a gyenge gazdasági teljesítmény ellenére is stabil. Decemberben két számjegyű munkanélküliséget már csak Spanyolországban mértek (11,7 százalék), míg Máltán, Csehországban és Lengyelországban három százalék alatt maradt a munkanélküliségi ráta.
Nem sürgős a Fednek a lazítás
Az Egyesült Államok adatközlései közül a negyedik negyedéves GDP-adatok szerdán megjelenő második becslését érdemes kiemelni. Az első becslés alapján a negyedéves alapú évesített növekedés a negyedik negyedévben az előző negyedéves 4,9 százalékról 3,3 százalékra lassult. A lassabb, de még így is élénk növekedésben a beruházások volumenbővülésének 10,0 százalékról 2,1 százalékra való lassulása játszik szerepet. A GDP-adat a monetáris politika alakulása szempontjából is érdekes lehet: a kedvező növekedési adatok nem sürgetik a Fedet a lazítás megkezdésére.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)
