Csak a kamatvágás mértéke a kérdés

Mindenképpen egy számjegyű lesz az alapkamat, csupán a kedvező inflációs adat, valamint a gyengébb forintárfolyam miatt kérdés a mértéke. Az Európai Unió munkaerőpiaca a gyenge gazdasági teljesítmény ellenére is stabil.

Illusztráció Fotó: Világgazdaság/Kallus György

Pénteken a negyedik negyedéves szolgáltatás-külkereskedelmi adatokat, illetve a decemberi termékkülkereskedelmi adatok második becslését ismerhetjük meg. A harmadik negyedévben a szolgáltatások egyenlege az egy évvel korábbinál 616 millió euróval több, 3,3 milliárd euró volt. Az export euróban számított értéke 14,1, az importé 9,8 százalékkal növekedett. Az egyenleg javulásában a turizmus és a bérmunka kedvezőbb egyenlegének volt szerepe. A kedvező turizmusadatok vélhetően a negyedik negyedévben is hozzájárultak a szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg javulásához – fűzte hozzá regős Gábor. A termékkülkereskedelemben az export euróban számított értéke az első becslés szerint 7,8 százalékkal, míg az importé 8,4 százalékkal csökkent. Ezzel az egyenleg az egy évvel korábbi 298 millió eurós hiány után 188 millió eurós deficitet ért el. Az export gyenge teljesítményét az alacsony decemberi ipari termelés okozta, míg az import értékcsökkenésében az alacsony belső kereslet mellett a cserearány alakulásának volt szerepe – ismertette Regős Gábor.

Jön az egy számjegyű alapkamat

Az MNB heti adatközlései közül a hitelintézetek hétfőn megjelenő januári adatait érdemes kiemelni. Decemberben a háztartásoknak úgy a hitel-, mint a betétállománya nőtt: az előbbi 29,1, az utóbbi 375,3 milliárd forinttal. Ez tehát azt jelenti, hogy a hitelezés fokozatosan ugyan elindul, de a háztartások továbbra is óvatosak és inkább megtakarítanak. A vállalatok hitelállománya 140,7 milliárd forintos növekedést mutatott a tranzakciókból adódóan, míg megtakarításaik 581,1 milliárd forinttal növekedtek, azaz esetükben is bár nőtt a hitelállomány, de a megtakarításaik még ennél is jobban emelkedtek, inkább megtakarítanak mint beruháznak. A kamatok folyamatos csökkentésével ez trend némileg mérséklődhet, de a beruházások fellendüléséhez szükséges a gazdasági közérzet jelentős javulása is.

Hazánkban a hét legfontosabb eseménye makrogazdasági szempontból a jegybank keddi kamatdöntő ülése lesz. Januári ülésén a jegybank 75 bázisponttal tíz százalékra csökkentette irányadó rátáját. A mostani ülés izgalmasnak ígérkezik, nincs egyértelmű előretekintő iránymutatás abban a tekintetben, hogy mit lépnek a döntéshozók. A lazítási ciklusát a jegybank bizonyára folytatja, a kérdés csak az, hogy a vágás mértéke 75 vagy 100 bázispont lesz. A 100 bázispontos lazítás mellett szól a vártnál kedvezőbb januári inflációs adat, míg a 75 bázispontot a világ nagy jegybankjainak a korábban vártnál később bekövetkező lazítása, illetve a korábbi 380-385 körülinél gyengébb forintárfolyam indokolja.

Óvatosan csökkenő infláció, stabil munkaerőpiac

Az Eurostat adatai közül két pénteki adatközlést érdemes kiemelni: a februári infláció gyorsbecslését, illetve a januári munkanélküliségi adatokat – húzta alá Regős Gábor.

Januárban az eurózóna inflációja az előző havi 2,9 százalékról 2,8 százalékra mérséklődött, miközben az árak havi alapon 0,4 százalékkal csökkentek – ami egy januári adat esetében igen kedvező eredmény. Az árak csökkenése elsősorban az iparcikkek árának 2,4 százalékkal való olcsóbbá válásából származott. A pénteki adat azért is lesz fontos, mert információt adhat abból a szempontból, hogy az Európai Központi Bank mikor kezdi meg monetáris politikájának lazítását. 

Decemberben az eurózóna munkanélküliségi rátája 6,4, míg az Európai Unióé 5,9 százalékot tett ki, ami megegyezik az előző havival, míg egy év alatt 0,3, illetve 0,2 százalékpontos csökkenés. Az Európai Unió munkaerőpiaca tehát a gyenge gazdasági teljesítmény ellenére is stabil. Decemberben két számjegyű munkanélküliséget már csak Spanyolországban mértek (11,7 százalék), míg Máltán, Csehországban és Lengyelországban három százalék alatt maradt a munkanélküliségi ráta.

Nem sürgős a Fednek a lazítás

Az Egyesült Államok adatközlései közül a negyedik negyedéves GDP-adatok szerdán megjelenő második becslését érdemes kiemelni. Az első becslés alapján a negyedéves alapú évesített növekedés a negyedik negyedévben az előző negyedéves 4,9 százalékról 3,3 százalékra lassult. A lassabb, de még így is élénk növekedésben a beruházások volumenbővülésének 10,0 százalékról 2,1 százalékra való lassulása játszik szerepet. A GDP-adat a monetáris politika alakulása szempontjából is érdekes lehet: a kedvező növekedési adatok nem sürgetik a Fedet a lazítás megkezdésére.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)