Látszanak a kilábalás jelei az ingatlanpiacon

Az infláció, a kamatok csökkenése és a támogatások miatt javulásra számítanak az OTP ingatlanpont szakemberei, azonban látványos kiugrást nem várnak. Élénkülhet viszont az ingatlanpiaci forgalom, az árakban stagnálás vagy lassú drágulás kezdődhet. Az építési engedélyek száma az ötszázalékos lakásáfa miatt nőhet.

ingatlan, lakás, csok, családiház Fotó: Arpad Kurucz

Az ingatlanpiac 2022 végén túlfűtött állapotba került, ezt látványos zuhanás követte, 2023 pedig a kivárás éve volt. Az idei év elején már látszanak a kilábalás jelei, beleértve az alacsony inflációt, illetve a reálbérek növekedését – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője az OTP-csoport évindító tájékoztatóján. A forgalom már érdemben nőhet, késéssel az árak, lakásépítések is megindulhatnak, de látványos ugrások nem láthatók.

A jövőben Szeged is a beruházók egyik kedevnc helyszíne lehet
Fotó: Világgazdaság/Kallus György

Noha a csoktámogatások feltételei szigorodtak, a hitelkeret nőtt, a befektetési céllal vásárlók aránya is emelkedhet, mivel az ingatlanoknál jóval nagyobb hozamú állampapírok kifutnak. Valkó Dávid kijelentette, a mostani helyzet nem hasonlítható a 2008-as válsághoz, ami a kényszereladások időszaka volt, évekig tartó mélyponttal.

Úgy véli, nominális szinten minimálisan nőhetnek az árak, látványos növekedést majd 2025 hozhat. Emlékeztetett egyúttal az ötszázalékos lakásáfa határidejére is, emiatt idén az engedélyek száma akár nőhet, de a megépült lakások száma még csökkenést mutat majd.

Az első három negyedévben egyharmados forgalomcsökkenést mért a Központi Statisztikai Hivatal – emlékeztetett a vezető elemző. Az OTP Ingatlanpont 105 ezres tranzakciószámot becsül, a jegybank becslése ennél magasabb, mivel a számítási módja eltér.

Az idei várakozás 120 ezres tranzakciószám lehet. Az árak 2023 harmadik negyedévében éves összevetésben másfél százalékot nőttek – tette hozzá. A jegybank túlértékeltségi mutatója szerint az ingatlanok tavaly átlagosan kilenc százalékkal voltak túlértékelve. Az alkuszint a kisebb városokban és a községekben volt magasabb (7-8,5 százalék), Budapesten pedig a legkisebb, ennek nagyjából a fele.

A budapesti (társasházi) újlakás-piacról szólva Valkó Dávid azt mondta, a számok a 2014–15-ös időszakot idézik, alig háromezer lakást adtak el, nagyjából három és félezer jelent meg a kínálatban, az utóbbi 2022-höz mérve 45 százalékos visszaesést jelent. Kiemelte, változó trend, hogy

 már nem a tervezőasztal mellől értékesítenek, egyre gyakrabban az építkezés megkezdését követően kínálják a lakásokat eladásra.

 Az építési engedélyek száma a az ötszázalékos lakásáfa miatt nőhet, élénkülést viszont e tekintetben is 2025 hozhat – tette hozzá Valkó Dávid.

Lapunk újlakás-kínálatra vonatkozó kérdésére elmondta, már a pandémia előtt népszerű beruházási helyszínné vált a Balaton, itt megjelentek olyan fejlesztők, akik eddig csak a fővárosban voltak jelen. Az elmúlt években felfutott még a budapesti agglomeráció, illetve Debrecen, még korábban Győr és Kecskemét, elsősorban az ipari beruházásoknak köszönhetően. Várható, hogy Szeged is az érdeklődés középpontjába kerül Valkó Dávid szerint. Néhány nagyvárosi agglomeráció (pl. a győri) is népszerű fejlesztési helyszín, de itt inkább a kisebb projektek a jellemzőbbek – tette hozzá.

Lipták Zsuzsa, az Otpotthon.hu ügyvezetője elmondta, a 2022 szeptemberétől működő portál eddigi adatbázisa, illetve a belső felmérés alapján úgy látja, mindenképp növekedést hozhat 2024 a piacon. Erre utal az érdeklődések száma is, tavalyhoz képest 38, illetve 43 százalékkal volt magasabb az év első két hónapjában.

Az átlagos hirdetési idő eddig 69 nap volt, az eladási idő a gyakorlatban most 3-6 hónap, az eladó házak és lakások esetében hasonló az értékesítési idő, a nyaralókat viszont a korábbinál hosszabb ideig tart eladni. Ez egybecseng azzal, amit korábban írtunk, miszerint 2023-ban az élethelyzet-változások miatti vásárlások uralták a piacot.

Érdekes tendencia még, hogy a korábbinál több hirdető csökkentett árat, ennek korábbi mértéke 6, most 12 százalék volt – ismertette Lipták Zsuzsa. A legtöbb vásárolni szándékozó családi házat és panellakást keres, a 2-3 szobás méretek a legnépszerűbbek – derült ki a belső felmérésből.

Kasziba Erika az OTP Bank lakáshitelek üzletfejlesztésért felelős szakmai vezetője arról számolt be, hogy a hatszázalékos lakáshitelkamat már az a szint, ami élénkítheti a hitelfelvételi kedvet. A támogatott konstrukciókról azt mondta, az új konstrukció részletszabályainak megjelenése után azok, akik az új támogatásra már nem lettek volna jogosultak, igyekeztek novemberre és decemberre időzíteni az adásvételt. Idén az igénylések alapján a gyerekvállaláshoz kötött csok pluszra igen magas a kereslet, a falusi csokkal egybeszámolva 

a hiteligénylők 55 százaléka

 mindenképp szeretne támogatott konstrukciót igénybe venni.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)