Bár a korfa szerint ezer főre vetítve több lakásvásárló kerül ki a fiatal korosztályból, mint az idősekéből, a nyugdíjas vásárlóerő jelenléte sem elhanyagolható az ingatlanpiacon. Ahogyan a hazai ingatlanvásárlók döntő hányada, ők is élethelyzet-változás miatt költöznek leginkább, jellemzően nagyobb ingatlanból kisebbe – mondta lapunk megkeresésére Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Kifejtette, a kisebbe költözés nem vagy nem csupán azt jelenti, hogy ne tudnák fenntartani és gondozni, hiszen a mai hetvenes korosztálynak olyan élethelyzetekben kellett helytállnia, amelyek ma (szerencsére) nem állnak fent. A házak fenntartása sem megoldhatatlan, hiszen például kevesebb szobát vagy helyiséget fűtenek, a költözés motivációja sokkal inkább a gyerekek önállósodása vagy az, hogy az idősebb közelebb költözzön a családtagjaihoz (de van példa összeköltözésre is) – magyarázta a szakértő.
Fotó: fizkes
Kiemelte, gyakori az olyan élethelyzet is, amikor a nyugdíjas családtag anyagilag vagy tapasztalatával támogatja a hozzátartozóit. Anyagilag akkor például, ha az ingatlancsere különbözetét odaadja a rokonának, de gyakori az olyan helyzet is, amikor a tapasztalatával segít. Ekkor mint vásárlóerő közvetlenül nem jelenik meg az ingatlanpiacon, ám a sokat látott szülő vagy nagyszülő tudása végül meghatározhatja az ingatlanvásárlást vagy -választást. Ami érdekes – tette hozzá a szakértő –, hogy ez a korosztály szinte egyáltalán nincs jelen a bérleti piacon. Persze előfordulhat olyan, hogy a családtagok bérelnek számukra lakást, ám a szerződésen ilyenkor sem a nyugdíjaskorú neve áll. A bérelt vagy megvett ingatlan esetében a vevő, bérlő nevétől függetlenül szempont lehet még az akadálymentesség, ám a szakértő megjegyezte, vannak olyanok, akik olyannyira megszokták például a kertes házat, hogy nem éreznék jól magukat egy társasházban.
Mivel a hazai nyugdíjas vásárlóréteg legmeghatározóbb ingatlanvásárlási motivációja a családi szál, a szakértő szerint e vevőkör jelenléte nem kapcsolható kiemelten egyetlen régióhoz sem. Hiszen hiába vágyik például valaki a fővárosból a Tisza-tó környékére, ha a családja az ország nyugati részén telepedett le.
A külföldi nyugdíjasok esetében viszont már tetten érhető a lokáció jelentősége – mutatott rá Balogh László. E tekintetben a korfa és a nemzetiségek is érdekesek. A 2021-es adatok szerint a Németországból érkező ingatlanvásárlók közel negyede 65 éves vagy annál idősebb, a németek kifejezetten a Dunántúlt és a Balatont, illetve a fővárost keresik. A Balaton esetében meghatározó lehet a nosztalgia is – vetette közbe a szakértő –, hiszen a két részre osztott Németország lakói a magyar tenger partján találkozhattak egymással.
Persze nem elhanyagolható szempont a közbiztonság és a megélhetés sem, hiszen az euróban folyósított német nyugdíj vásárlóereje itthon jóval magasabb.
A holland vásárlókat hasonló okok vezérlik, mint a németeket, az ő vevői körük 22 százaléka volt nyugdíjas és kevésbé keresték a fővárost, mint a németországi vásárlók. A svájci vevőkör is érdekes: kicsivel több mint ötödük 65 éves vagy annál idősebb; a svájciak 14 százaléka választotta Budapestet. És amíg Magyarország az árai és a Dunántúl biztonságossága, nosztalgiafaktora miatt az európai nyugdíjasok célpontja lehet, a távol-keleti vevők – kínaiak, vietnámiak – egyértelműen a magyar fővárost keresik, tízből kilencen Budapesten vásárolnak.
