Növekvő pályán a reálbérek

A kiadott engedélyek száma alapján visszaesett a lakásépítési kedv. A decemberi kereseti adatokban már megmutatkozik a minimálbér-emelés hatása, tovább nőttek a reálbérek, éves szinten 6-7 százalékkal lehetnek magasabbak. Szórás mutatkozik az eurózónán belüli tagországok inflációjában, a legkisebb érték 0,9 százalék.

Fotó: Krizsán Csaba Forrás: MTI Fotó: Krizsán Csaba

Rekordszinten a foglalkoztatás

Decemberben a foglalkoztatottak száma 4 millió 723 ezer fő volt, ami rendkívül magas érték, bár az előző néhány hónapban mértnél némileg alacsonyabb, ugyanakkor éves szinten így is több mint 20 ezer fős bővülést jelent – sorolta az elemző a pénteken megjelenő adatok kapcsán. A munkanélküliségi ráta 4,2 százalékot tett ki, ami bár nem jelentős, de láttunk már ennél közel egy százalékponttal kisebb értéket is. Hozzátette, a foglalkoztatás növelésére tehát még van minimális tér, de ehhez szükséges lehet a gazdasági növekedés beindulása, amelynek feltétele lenne a külső kereslet kedvezőbbé válása.

Továbbra is magas szinten a foglalkoztatottság, de még van  minimális tér a növelésére
Fotó: Shuttersctock

Nemzetközi tartalékok és államháztartási hiány

Az MNB adatközlései közül két hétfői megjelenést érdemes megemlíteni Regős Gábor szerint: a nemzetközi tartalékok januári adatait, illetve az államháztartás és a háztartások előzetes negyedik negyedéves számláit. December végén a nemzetközi tartalékok szintje 41,4 milliárd eurót tett ki, amely az előző havi 40,9 milliárd eurónál magasabb érték. A hétfői adatokból kiderül, hogy januárban milyen irányba mozdult el a nemzetközi tartalékok szintje.

A harmadik negyedéves adatok szerint a háztartások négy negyedéves nettó finanszírozási képessége a GDP 6,3 százaléka volt – ez az előző negyedévesnél 0,8 százalékponttal kedvezőbb adat. Ugyanakkor az állam négy negyedéves nettó finanszírozási képessége (pénzforgalmi hiánya) –7,7 százalék volt, ami egy negyedév alatt 0,4 százalékpontnyi javulás. Az államháztartás adóssága a GDP 75 százalékát tette ki, ami 0,2 százalékpontnyi csökkenés egy negyedév alatt. A mostani adatközlésből kiderül, hogy az év végére sikerült-e az egy évvel korábbi, 73,9 százalékos szint alá mérsékelni az adósságrátát – ismertette az elemző.

Infláció 0,9 és öt százalék között

Az Eurostat adatközlései közül a kedden megjelenő decemberi építőipari adatokat és a csütörtökön napvilágot látó januári inflációs adatokat érdemes kiemelni Regős Gábor szerint.

Novemberben az építőipar termelése az eurózónában és az Európai Unióban is egy százalékkal csökkent havi alapon, miközben az egy évvel korábbihoz képest a visszaesés mértéke 2,2, illetve 2,1 százalék volt, azaz az ágazat teljesítménye a bizonytalan gazdasági helyzet és a viszonylag magas kamatkörnyezet miatt csökkent. Éves alapon a legnagyobb mérséklődés Magyarországon (12,8 százalék), Finnországban (6,9 százalék) és Csehországban (6,5 százalék) történt. Hazánk esetében ebben szerepe volt az uniós források visszatartásának is. A legnagyobb bővülést Románia (14,4 százalék), Szlovénia (11,6 százalék) és Spanyolország (9,7 százalék) érte el.

Az előzetes adatok alapján januárban az eurózóna inflációja a decemberi 2,9 százalékról 2,8 százalékra csökkent, miközben havi alapon 0,4 százalékkal csökkentek az árak, amely egy januári adat esetében igencsak meglepő és nagyon gyenge keresletre utal. A már adatot közlő országok közül a legnagyobb pénzromlás (öt százalék) Észtországot jellemezte, melyet a 4,8 százalékos inflációjú Horvátország követett. Ugyanakkor egy százalék alatti drágulást mértek Finnországban (0,7 százalék), illetve Olaszországban (0,9 százalék). Az új adatközlésből kiderül a teljes Európai Unió inflációja is.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)