Kedden lesz a hét legfontosabb gazdasági eseménye

A magyar makrogazdaság szempontjából a hét legfontosabb eseménye a jegybank keddi kamatdöntése lesz, ahol a százpontos lazítás folytatása eléggé kétséges. Az uniós Eurostat héten megjelenő adatai közül a 2023-as vásárlóerő-paritás lehet beszédes, mivel ez a mutató lényegében az országok fejlettségi szintjét jelzi.

A Magyar Nemzeti Bank épülete Fotó: Világgazdaság/Kallus György

Hétfőn ismerteti a Pénzügyminisztérium az államháztartás részletes februári adatait. Az előzetes adatokból tudjuk az év első két hónapjában a költségvetés jelentős, 1758 milliárd forintos deficittel zárt, ami az egész évre tervezett hiány 68 százaléka. A részletes adatokból kiderül majd, hogy a magas hiány mennyire egyedi tényező, (például a prémium magyar állampapír kamatfizetése, 13. havi nyugdíj februári kifizetése) vagy mennyire strukturális problémák (alacsony áfabevétel) eredménye.

Fontos adatok érkeznek

– Húsvét előtt a statisztikai hivatal még három gazdasági témájú gyorstájékoztatót is kiad: szerdán jelennek meg a februári munkaerőpiaci adatok, míg csütörtökön a januári kereseti és a februári turisztikai adatokat ismerhetjük meg. Januárban a foglalkoztatottak száma éves alapon nem változott, míg az egy hónappal korábbihoz képest 25 ezer fővel csökkent – vélhetően szezonális hatások eredményeként – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. 

 

Hozzátette, ugyanakkor növekedett a munkaerőpiaci aktivitás, amely azonban a munkanélküliségi ráta növekedésében csapódott le: az év első hónapjában a mutató 4,5 százalékot ért el a Központi Statisztikai Hivatal szerint (az Eurostat 4,3 százalékot mutatott ki), ami 0,3 százalékponttal magasabb az egy hónappal korábbinál és 0,6 százalékponttal az egy évvel korábbinál. 

A foglalkoztatás tehát továbbra is magas, de a munkaerőpiac feszessége érezhetően csökken. Ez pedig kedvezőtlen előjel a csütörtökön megjelenő kereseti adatok kapcsán.

– Decemberben az átlagkeresetek növekedési üteme az előző havi 14,1 százalékról 16,4 százalékra gyorsult. Ez a reálkeresetek jelentős, 10,3 százalékos bővülését jelentette. A gyorsulás oka a minimálbér-emelés előre hozása volt, amelynek hatása így már a decemberi béradatokban megjelent – emlékeztetett Regős Gábor. Ez ugyanakkor nem jelentette azt, hogy általánosan is előre hozták a béremeléseket, így a januári kereseti adatokat továbbra is kiemelkedő fontosságúak lesznek, hiszen a bérek rendezése a legtöbb vállalkozásnál ilyenkor történik, ez az adat tehát iránymutatást az egész éves bérfolyamatok vonatkozásában.

– Ami a turizmust illeti, januárban az egy évvel korábbihoz képest a vendégéjszakák száma 10,5 százalékkal növekedett, melyen belül a belföldi vendégéjszakák száma 8,9, a külföldi vendégéjszakák száma pedig 12,1 százalékkal emelkedett. A kedvező tendencia remélhetőleg februárban is folytatódik, és így a turizmus 2024-ben is pozitívan járulhat hozzá a gazdaság teljesítményéhez – fűzte hozzá az elemző.

A jegybankra irányul a figyelem

Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) a héten több statisztikával jelentkezik, ezek közül az egyik a szerdán ismertetendő negyedik negyedéves, és így a 2023 egészét leíró folyó fizetési mérleg adat. 

– Az első három negyedéves adat alapján valószínűsíthető, hogy az előző éves nyolc százalékot is meghaladó hiány után 2023-ban a folyó fizetési mérleg kismértékű többlettel zárhatott. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a 2022-es árfolyamához képest a forint 2023-ban stabilizálódni tudott – mutatott rá Regős Gábor. Az egyenleg javulásában szerepet játszott a cserearány javulása (az energiaárak normalizálódása), illetve az import volumenének csökkenése, melyet az alacsony belső kereslet okozott. Ugyanakkor az egyenleget rontotta a növekvő profitkiáramlás, mely a profit húzta infláció következménye. Az idei árfolyammozgások egyik meghatározója lesz a külső egyensúly, ezt pedig nagyban meghatározza a külső kereslet alakulása, tehát elsősorban a német gazdaság teljesítményének változása.

 

– A magyar makrogazdaság szempontjából a hét legfontosabb eseménye a jegybank keddi döntése lesz – emelte ki a közgazdász, megjegyezve, hogy itt egyelőre nem látszik egyértelműen, mit lép a monetáris politika. Az előző hónapban az MNB gyorsított a lazítás ütemén és száz bázisponttal, kilenc százalékra mérsékelte az irányadó rátáját. A gyorsabb lazítás felerősítette a forint árfolyamára kedvezőtlen hatást gyakorló híreket (ilyen például az MNB és a kormány közötti vita, valamint az uniós forrásokkal kapcsolatos fejlemények), így az árfolyam a négyszázas szintet súrolta. Ennek hatására a jegybank, sajtóhírek szerint, verbális intervenciót hajtott végre és további információkat árult el a várható kamatpályáról, megnyugtatva ezzel a piacokat. Ahhoz azonban, hogy a verbális intervenció hatása tartós legyen, szükséges, hogy a szándék a tényleges kamatdöntésben is megjelenjen. A jegybank előző havi döntése során nem köteleződött el amellett, hogy a továbbiakban is száz bázisponttal lazítson, így az ennél kisebb lazításnak nincs akadálya.

– Ennek megfelelően nem várható, hogy a jegybank ismét száz bázisponttal vágja az irányadó rátát, sőt, ha ténylegesen szigort szeretne mutatni, akkor még a 75 bázispontnál is kisebb mértékben, ötven bázisponttal csökkenti csak az irányadó kamatokat, ezzel jelezve az óvatos, adatvezérelt lazítás melletti elkötelezettségét. Ez pozitív hatással lenne az árfolyamra, míg egy száz bázispontos mérséklés gyengítené azt – húzta alá Regős Gábor.

Hogyan alakul az országok fejlettségi rangsora?

Az Eurostat héten megjelenő adatai közül a kedden napvilágot látó 2023-as vásárlóerőparitás-adatokat érdemes kiemelni az elemző szerint. Ebből megtudhatjuk, 2023-ban hogyan alakult az egyes országok egy főre jutó GDP-je vásárlóerő-paritáson, ez pedig az a mutató, amelyet a leggyakrabban használnak egy-egy ország fejlettségének leírására. Tavalyelőtt Magyarországon az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson az uniós átlag 77,0 százaléka volt, ezzel egy szinten voltunk Portugáliával és Romániával, míg megelőztük Lettországot, Horvátországot, Görögországot, Szlovákiát és Bulgáriát. Az új adatközlésből kiderül az országok gazdasági fejlettségének 2023-as sorrendje, bár látható, hogy ezek a különbségek sok esetben annyira alacsonyak, hogy a gyakorlatban messze nem érzékelhetők.

Az Egyesült Államok adatközlései közül a negyedik negyedéves GDP-adatok pénteken megjelenő harmadik becslését érdemes kiemelni. A második becslés alapján az amerikai gazdaság a negyedik negyedévben, negyedéves alapon évesítve, 3,2 százalék volt az egy negyedévvel korábbi, 4,9 százalék után – ez azonban még mindig erőteljes gazdasági aktivitásra utal. A lassabb növekedés a készletváltozásból, a háztartási fogyasztásból és beruházásból, valamint a kormányzati kiadások alakulásából ered. A 2023 egészét tekintve az amerikai GDP 2,5 százalékkal emelkedett.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)