Brüsszelben fordítva ülnek a lovon

Azzal, hogy az Európai Unió nem vesz részt a gazdasági növekedést helyreállító támogatási versenyben, lényegében maga alatt vágja a fát. Ezzel ugyanis tovább növeli lemaradását az Egyesült Államok és Kína mögött. Ráadásul úgy tűnik, hogy Brüsszelnek a zöldátállás buktatóit sem sikerül átugrania.

Amellett sem lehet elmenni, hogy Európának meg kell küzdenie a strukturálisan magasabb energiaárakkal is. Az elmúlt években megesett, hogy Európa hatszor magasabb árat fizetett az amerikai cseppfolyós földgázért, mint maguk az amerikaiak. Sajnos úgy tűnik, hogy az unió a zöldátállás buktatóit sem tudja átugrani. Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője ezzel kapcsolatban bejegyzést tett közzé a közösségi oldalán. Abban felhívta a figyelmet arra, hogy Brüsszel klímavédelmi törekvései nemcsak áremelkedéshez, de paradox módon nagyobb károsanyag-kibocsátáshoz is vezethetnek.

„Egyre égetőbb probléma, hogy a szén-dioxid-kibocsátás után fizetendő díjak az Európai Unióban magasabbak, mint máshol. Ez az európai termelőknek versenyhátrányt jelent” – hangsúlyozta a szakértő. Az Európai Bizottság ezt úgy orvosolná, hogy karbonvámot vetne ki a közösségen kívülről érkező árukra. Csakhogy a termékek egy részénél, például a villamos energiánál, nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy a beérkező egységet milyen technológiával állították elő, így a környezetbarát, de drágább technológiákat éppen akkora teher sújtja majd, mint az olcsó, de szennyező technológiákat. 

A költségek növekedése pedig csökkenti a motivációt, hogy a vállalatok az Európai Unión kívüli ígéretes helyszíneken, például az Északi-tengeren tiszta technológiákba, például új szélerőművekbe fektessenek.

– Az eset újabb bizonyítéka annak, hogy a toldozgatás-foldozgatás helyett célszerű lenne koncepcionálisan változtatni az Európai Unió klímapolitikáján. A saját gazdaságunk lefojtása tévút – tette hozzá az üzletágvezető.