– A suszter maradjon a kaptafánál – kezdte beszédét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján Varga Mihály. A pénzügyminiszter jelezte: egy olyan nyitott gazdaság, mint a magyar, nem teheti meg, hogy ne foglalkozzon a külső környezettel. A kivitelünk kétharmada Európába irányul, ám Európa még mindig lejtmenetben van. A tárcavezető felhívta a figyelmet a német gazdaság kiláátásaira, amelyek nem túl kecsegtetők. Nem véletlen, hogy 1,3-ról 0,2 százalékra csökkentek a gazdasági növekedésére adott előrejelzések. A helyzet ugyan javult, de lényegesen lassabban, mint eredetileg várni lehetett.
Varga Mihály a magyar gazdaságról elmondta, hogy az inflációt sikerült letörni, a reálbérek pedig ismét növekednek. Szerinte azonban a gazdaság tavalyi évével nem lehetünk elégedettek. Az államháztartás kapcsán rávilágított arra, hogy a kormány olyan pályát határozott meg, amely a következő években újra visszaviszi három százalék alá a hiányt.
Nagyjából 6,5-7 százalék körül volt a deficit tavaly, idén 4,5 százalékot célzott meg a kormány, jövőre 3,7 százalékot, míg 2026-ra 2,9 százalékot. A pénzügyminiszter szerint ezzel nem lógunk ki a sorból a régióban. Az államadósság ugyanakkor újra csökkenő pályán van, ami szintén fontos. A tárcavezető emlékeztetett: 2010-ben még nyolcvan százalék fölött volt a mutató, ezt sikerült lehozni 65 százalékra 2019-ben. Bár a járvány alatt felemelkedett a ráta, most újra csökkenő pályán van.
Az Európai Bizottság is úgy véli, hogy a magyar gazdaság fokozatosan helyreáll, jövőre már a magyar növekedés lehet az egyik legmagasabb.
Varga Mihály a gazdasági növekedésről és az egyensúlyról elmondta, hogy ledolgoztuk a visszaesést, már 2021 nyarán elértük a 2019-es szintet, ezzel szemben Csehország még mindig nem érte utol magát. Mindezekkel együtt az államadósság mértéke a kamatkiadásokkal jelentős terhet jelent. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy csak azok az országok tudnak tartósan növekedni, ahol alacsonyabb a hiány és az államadósság, ilyen például Dél-Korea és Németország.
Jó hír, hogy a folyó fizetés mérleg helyreállt, az energiaárak normalizációja is segíti ezt a folyamatot, de a kormány is különböző intézkedésekkel vett részt a korrekcióban. Varga Mihály rámutatott: az ország nettó adóssága 10-15 százalékos tartományban mozog, szemben a 2000-es évek közepével. amikor ötven százalék fölött volt. Ezért a magyar gazdaság jóval kisebb kockázattal fut ma, mint 10-15 évvel ezelőtt.
A magyar adórendszerről a miniszter elmondta, hogy központi eleme a családtámogatások fenntartása, ebből továbbra sem szeretnének visszalépni. A társasági adó tíz százalék alatt van, Svájccal egy csoportban vagyunk ezzel, ami kedvezőnek nevezhető.
A lakossági állampapír állományáról is beszélt Varga Mihály. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben ennek aránya három százalék volt a teljes adósságon belül, most 22 százalék. Emiatt sokkal stabilabb a finanszírozás, szerencsére a magyar lakosság egyre jobban megtanulja, mit jelentenek az állampapírok.
Mindezekkel együtt fontos, hogy az adósság szerkezete is kedvezőbb lett. Az idén már az állami kamatkiadások majdnem felét a lakosság kapja kézhez.
