Nem lesz unalmas a rövidebb hét

Az ipari termelői árakban jelentős szerepet játszott az energiaárak normalizálódása, a fogyasztás viszont csak óvatosan növekszik, hiába emelkedtek a reálbérek. A tendencia uniós szinten is jelen van. A közösség munkaerőpiaca stabil, a teljes unió munkanélküliségi rátája hat százalék. Érdemes figyelni az Egyesült Államokból érkező munkaerőpiaci számokat is.

Illusztráció Fotó: Shutterstock

Havi alapon legutóbb stagnált a kiskereskedelmi forgalom (Fotó: Shuttersctock)

Óvatosan növekszik csak a fogyasztás

Pénteken a februári ipari termelés első becslését és a februári kiskereskedelmi adatokat teszi közzé a hivatal. Januárban az ipari termelés volumene havi alapon 1,1, míg éves alapon 3,6 százalékkal csökkent, azaz a gyárak vélhetően a szokásosnál hosszabbra nyújtották téli leállásukat, tekintettel az alacsony külső keresletre – emelte ki Regős Gábor. Kedvezőtlen előjel, hogy az ágazat rendelésállományának volumene 16,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, azaz az ipari termelés volumenének kedvezőbbé válása egyelőre nem várható – fűzte hozzá.

A kiskereskedelmi forgalom volumene januárban 0,6 százalékkal nőtt éves alapon, míg havi alapon stagnált. Az üzemanyagok ársapkájának bázisból való kikerülésével vált lehetővé a volumen éves alapú bővülése, de ezt támogatja a reálbérek emelkedése is: A decemberi keresetek – amelyeket legnagyobb részben januárban költenek el a háztartások – 10,3 százalékkal értek többet, mint egy évvel korábban, melyben a minimálbér emelésének előrehozása is szerepet játszott. Ugyanakkor ebből is látszik, hogy bár a jövedelem alakulása már lehetővé tenné a fogyasztás ennél sokkal nagyobb bővülését is, az óvatossági motívum alakulása ezt még megakadályozza. Ez alapján februárban is még csak mérsékelten növekedhetett a fogyasztás, bár reményeink szerint egy fokozatos növekedés már látszani fog az adatokban – mutatott rá a vezető közgazdász.

 

Stabil az unió munkaerőpiaca

– Az Eurostat szintén több fontos adattal jelentkezik a héten – hívta fel a figyelmet Regős Gábor. Szerdán jelenik meg az eurózóna márciusi inflációjának gyorsbecslése, valamint a februári munkanélküliségi adatok. Az eurózóna inflációja a januári 2,8 százalék után 2,6 százalékra csökkent februárra, miközben az árak havi szinten átlagosan 0,6 százalékkal lettek magasabbak. A maginfláció az előző havi 3,3 százalékról 3,1 százalékra csökkent, miközben az élelmiszerek drágulása 5,6 százalékról 3,9 százalékra mérséklődött – havi alapon az utóbbi termékcsoport esetében nem változtak az árak. A szerdai adatokból kiderül, hogy márciusban tovább tudott-e közeledni az infláció az Európai Központi Bank (EKB)  kétszázalékos céljához. Ha igen, az segítené az EKB-t a kamatcsökkentések megkezdésében.

Januárban a munkanélküliségi ráta az eurózónában 6,4 százalék volt, ami 0,1 százalékpontos csökkenés havi és 0,2 százalékpontos mérséklődés éves alapon. Az Európai Unió egészét tekintve a munkanélküliségi ráta hat százalékot tett ki, ami megegyezik az előző havival, míg éves szinten minimális, 0,1 százalékpontos csökkenést jelent. Az Európai Unió munkaerőpiaca tehát stabil, a munkanélküliség szintje gyakorlatilag változatlan. Az egyes tagországok közül a legjelentősebb állástalanság Spanyolországot (11,6 százalék), valamint Görögországot (10,4 százalék) jellemezte, míg a legkisebb munkanélküliségi rátát Máltán (2,6 százalék), Lengyelországban (2,9 százalék) és Csehországban (három százalék) mérték.

 

Stagnáló ingatlanpiac

Érdekesség, hogy a harmadik negyedévben a lakásárak az eurózónában 2,1, míg az Európai Unió egészében egy százalékkal lettek alacsonyabbak az egy évvel korábbihoz képest. Az előző negyedévhez viszonyítva az árak 0,3, illetve 0,8 százalékkal emelkedtek. Az előző év azonos időszakához  az egyes tagországokban a lakásárak alakulása jelentősen eltérő képet mutatott: míg Luxemburgban 13,5, Németországban 10,2, Finnországban pedig 7,0 százalékkal csökkentek az árak, addig Horvátországban 10,9, Lengyelországban 9,3, míg Bulgáriában 9,2 százalék volt a drágulás mértéke.

 

Uniós szinten gondot jelent a visszafogott fogyasztás

– Pénteken a kiskereskedelem februári folyamatairól ad ki tájékoztatást az Eurostat. Januárban a kiskereskedelmi forgalom volumene az eurózónában 0,1, az Európai Unióban 0,3 százalékkal haladta meg az egy hónappal korábbit, míg éves összehasonlításban egy, illetve 0,6 százalékkal csökkent, azaz az alacsony fogyasztás az Európai Unió egészét tekintve is problémát jelent – mutatott rá Regős Gábor.

A kiskereskedelmi forgalom visszaesése Észtországban (6,7 százalék), Belgiumban (3,8 százalék) és Finnországban (2,9 százalék) volt a legnagyobb, miközben a legjelentősebb növekedést Luxemburgban (7,2 százalék), Romániában (6,7 százalék) és Dániában (5,9 százalék) mérték.

 

Vegyes a kép az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államok mutatói közül a pénteken megjelenő munkaerőpiaci adatokat emelte ki a szakértő. Rámutatott, ez az adat azért fontos számunkra, mert a jegybank szerepét ellátó Fed döntései során nemcsak az inflációt veszi figyelembe, hanem a munkaerőpiac állapotát is, így ezen adatközlést a piac is kiemelten figyeli. Az elmúlt hónapokban a munkaerőpiaci adatok vegyes képet mutattak: a foglalkoztatás kifejezetten erős képet mutatott, az elmúlt hónapokban folyamatosan  kétszázezer fő fölött volt az új nem mezőgazdasági foglalkoztatottak száma. Ugyanakkor ez együtt járt az aktivitás emelkedésével is, amelyet a munkanélküliségi ráta kismértékű növekedése mutat: értéke a decemberi és januári 3,7 százalékról februárra 3,9 százalékra emelkedett.

 

Régiós jegybanki döntések

A monetáris politika területéről először is a lengyel jegybank monetáris tanácsának szerda-csütörtöki ülését érdemes kiemelni. A lengyel jegybankot az új kormány részéről az elmúlt időszakban számos támadás érte, amely kihathat a monetáris politikára is. A lengyel jegybank immár öt egymást követő ülésen nem változtatott irányadó rátáján, 5,75 százalékon áll, miután azt tavaly két lépcsőben, 75, illetve 25 bázisponttal mérsékelte. A mostani ülésen nem számítunk a monetáris kondíciók változtatására.

– Csütörtökön ülést tart a román jegybank döntéshozó testülete is. Romániában az alapkamat jelenleg hét százalékon áll, keleti szomszédunk a monetáris kondíciók lazítását még nem kezdte meg. A várakozások szerint ez a májusi kamatdöntő ülésen történhet meg és az év végére a román irányadó ráta hat százalékra mérséklődhet – tette hozzá Regős Gábor.